Amit a gombagyűjtésről tudni érdemes

214
Branje_gljiva_i_sumskih_plodova_1

Hasznos időtöltés, léleknyugtató séta a természetben, közben pedig minőségi ételt gyűjt a családnak az, aki gombászkodásra adja a fejét. Persze mielőtt nekivágunk az erdőnek, ajánlatos beszerezni a szükséges engedélyeket is, mert a gombászokkal egy időben megjelentek az ellenőrök is az erdőkben. Ezenkívül nem árt az elővigyázatosság sem, hiszen évente több ember kerül kórházba gombamérgezéssel.

Mint ahogy azt egy korábbi lapszámunkban megírtuk, azoknak, akik kereskedelmi célból szedik a kalapost, szerződésre és a Környezetvédelmi Minisztérium által kiállított igazolványra van szükségük. A nem értékesítési szándékkal gombászóknak engedélyt kell kiváltaniuk az erdészetnél: a napi 50 kúnába, a heti 100-ba, a havi pedig 200 kúnába kerül. Személyes fogyasztásra maximum 2 kiló gyűjthető be. Az engedély nélkül gombászkodókat először csak figyelmeztetik – ugyanakkor átnyújtanak egy, az engedélybeszerzéssel kapcsolatos információt tartalmazó dokumentumot -, de legközelebb már 1000-7000 kúnás pénzbírságot is kiszabhatnak. A rendelet egyébként már egy ideje érvényben van, de az erdészek idén ősztől kezdték csak alkalmazni.

A Horvát Erdészetnél azt mondják, nem az a céljuk, hogy keressenek az engedélyeken, hanem hogy egyfajta rend legyen az erdőkben. Egyébként meg eddig alig volt érdeklődő. Az egyik legnagyobb horvát gombaszakértő szerint viszont a rendeletnek nagyon sok hiányossága van. És szerinte nem a gombászok azok, akik tönkreteszik az erdőt, hanem a kíméletlen fakitermelés. Azzal pedig, hogy a gombászok leszüretelik azt, amit a természet ad, csak a természet rendjét követik.

 

Mire vigyázzunk?

Mielőtt azonban elindulunk az első gyűjtőútra, érdemes utánanézni azoknak a gombáknak, amelyek súlyos vagy halálos mérgezést okozhatnak, és nem árt nagyon elővigyázatosnak lenni, mert több olyan, egymásra nagyon hasonlító, összetéveszthető gomba is van, amelyeknek az egyik fajtája ehető, a másik viszont mérgező.

Csak olyan gombát érdemes gyűjteni, amelyet ismerünk; ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor a legjobb, ha egy határozókönyvvel vagy egy tapasztalt gombásszal indulunk útnak. A gombákat jól szellőző lapos, fonott kosárba gyűjtsük. Műanyag zacskóban könnyen befülled, megromlik. A legjobb, ha minden gombát fajtánként, lelőhelyenként külön papírzacskóba, kiskosárba szedünk. A gombát kíméletesen, éles késsel vágjuk le vagy csavarjuk ki a földből. A keletkező lyukat a gombafonalak védelmében temessük vissza. Ne taroljuk le a lelőhelyet, a kis gombákat ne bántsuk, a nagyokból hagyjunk egy-kettőt mutatóba. Csak annyi gombát szedjünk, amennyit 1-2 napon belül meg is tudunk enni. Érdemes felírni a lelőhely adatait, helyét, a környező növényeket, azt, hogy földről vagy fatörzsről származik a gomba. Később mindez a szakértő segítségére lehet a meghatározásnál. A gombát szedés előtt kell megvizsgálni, majd közvetlenül utána kell bevizsgáltatni szakemberrel, mivel később összetöredezhet, sérülhet, elszíneződhet, jellegzetességei nehezebben felismerhetőkké válnak.

 

{fcomments}