A feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, és „valószínűleg” a vörös húsé is az – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének múlt hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányából. A hír mégsem olyan „komoly”, mint amilyennek első hallásra tűnik. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy nem kell vegetáriánussá válnunk, csak fontos a mértékletesség és a változatos étrend – de ezt már eddig is tudtuk.
A feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, és „valószínűleg” a vörös húsé is az – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének múlt hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányából.
A témában született tudományos munkák összesítése alapján a szakértők úgy látják, hogy napi 50 gramm feldolgozott húsipari termék – például virsli, sonka, kolbászfélék, felvágottak, húskonzervek – fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát. A vörös hús (sertés, marha, borjú, bárány, birka, ló, kecske) esetén 100 gramm rendszeres fogyasztása 17 százalékkal növeli a veszélyt. Ebben az esetben a hasnyálmirigy- és prosztatarák esélye nagyobb.
Ez mégsem jelenti azt, hogy az ilyen húsfélék fogyasztása ugyanolyan káros, mint például a dohányzás.
A feldolgozott húsfélék nagymértékű fogyasztásával összefüggésbe hozható tumoros megbetegedések száma világszinten évente 34 ezerre tehető, míg a dohányzás okozta rákba egymillióan, az alkohol okozta daganatos megbetegedésekbe 600 ezren halnak bele, és 200 ezren a szennyezett környezet okozta rákba.
Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor közölte, a húsfogyasztás egyúttal egészséges is. Fontos táplálék, fő forrása a B12-vitaminnak, illetve az olyan nyomelemeknek, mint a vas és a cink. A WHO ezért nem mondja azt, hogy hagyjunk fel a vörös húsból készült dolgok fogyasztásával, csupán mértékletességre int.
Ennek ellenére elég nagy vihart kavart a tanulmány – a vegetáriánusok elégedetten bólogatnak, a hússzakmát sokkolta a hír, és sokan aggodalmukat fejezték ki egyrészt a betegség veszélye miatt, másrészt senki se szeretne megválni ezektől a finomságoktól, amelyek (többek között) a magyar konyha szerves részét (is) képezik.
A hagyományos módon feldolgozott hús eddig sem okozott gondot
A laskói Rajkovics Szanel másfél évtizede foglalkozik kulenkészítéssel. Szakértelmét bizonyítják a visszatérő vásárlók és a kulenfesztiválokon elnyert aranyérmek. Sertéstenyésztéssel is foglalkozik, a kulent a házilag felnevelt jószágokból készíti, a fűszerpaprikát pedig baranyai termelőktől szerzi be.
Véleménye szerint a házilag, hagyományos módon, természetes alapanyagokból készített hústermékektől nem kell tartanunk.
Hiszen nagyszüleink-dédszüleink hosszú életet éltek ezeket rendszeresen fogyasztva is.
– Ha már bűnbakot keresnek az élelmiszerek között, keressék inkább az iparilag előállított hústermékek táján, melyeket különböző tartósítószerekkel, aromákkal, ízfokozókkal kezelnek – mondta Szanel.
Példának az úgynevezett nitritsót (pác-sót) hozta fel, melynek a segítségével a gyártó felgyorsítja a hús érésének folyamatát, javít a színén, aromáján.
A nitrites pác-sónak rengeteg rossz tulajdonsága van, ezek legrosszabbika, hogy a gyomor savas közegében nitrozaminok keletkeznek, amelyeket a szakemberek erősen rákkeltő hatásúnak minősítettek.
A média eltúlozta a hírt
Szakember véleményét is kikértük a hírrel kapcsolatban. Dr. Szántó Tibor közegész-ségügyi szakorvos is amondó, hogy a média eltúlozta a dolgot, nem olyan súlyos a helyzet, mint amilyennek feltüntetik.
– Az „ítélet” az átdolgozott hústermékekre vonatkoztatható, a túl sós, füstölt, iparilag feldolgozott készítmények lehetnek rákkeltő hatásúak. Ezek sem jelentenek komoly veszélyt, csak fontos a mértékletesség – hangsúlyozta a szakorvos.
Ezenkívül felhívta a figyelmet a változatos étrendre. A vastagbélrák megelőzésében nagy szerep jut a gyümölcs- és zöldségfogyasztásnak, melyek sok ballasztanyagot (élelmi rostot) tartalmaznak. A táplálékban lévő növényi eredetű rostok felgyorsítják a bélsár bélen való áthaladását. Ezáltal lerövidül a bélsár és a benne lévő rákkeltő anyagok bélnyálkahártyával való érintkezésének ideje.
A doktor úr tehát hangsúlyozta, nem kell azonnal vegetáriánussá válnunk, elég, ha mérsékeljük a húsbevitelt, és változatosan táplálkozunk, minél több rostban gazdag gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk.
Megnyugtató adatként említette, hogy Szlavóniában és Baranyában, ahol a lakosság tulajdonképpen az említett hústermékeken él, nem nagyobb a vastagbélrák-megbetegedések száma, mint máshol az országban.
{fcomments}
