A jövő nyárig lehet legalizálni az épületeket

148
07-legalizacija

Pár nappal ezelőtt újra munkába álltak a buldózerek, több illegálisan, vagyis az ingatlankegyelmi törvény bevezetése után épült objektumot bontottak le. Érdemes tehát a legalizáció lehetőségét kihasználni, mert míg egy épület lebontása akár 150 ezer kunába is belekerülhet, addig, mondjuk, egy 150 négyzetméteres lakóépület lepapírozásáért 50 ezret kell fizetni.

Pár évvel ezelőtt  a Vir-szigeti nyaralódózerolás nagy sajtóvisszhangot kapott, 2006-ban ugyanis több engedély nélkül épült objektumot romboltak le. A bontást a környezetvédelmi, területrendezési és építési minisztérium (MZOPU) rendelte el ott, akkor olyan engedély nélkül épült ingatlanok váltak a buldózer martalékává, amelyek a 70 méteres tengerparti sávon belül, de nem építési területen álltak. A szigeten egyébként körülbelül 10 ezer ház épült a hetvenes évek óta, ezek közül 8-9 ezer illegálisan. Akkor mintegy száz ingatlant bontottak le.

 

Mit nem legalizálhatunk?

Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy olyan épületek, amelyeket nemzeti vagy természetvédelmi parkok, infrastrukturális korridorok, valamint tengeri és a közjót szolgáló övezetekben épültek nem legalizálhatók, és azokra sem váltható ki az engedély, amelyek a 70 méteres tengerparti sávban épültek, kivéve, amelyek lakóépületként funkcionálnak, illetve olyan családi gazdaságok, amelyekben turisztikai szolgáltatásokat nyújtanak. A 2011. június 21. után épülteket sem lehet már utólag törvényesíteni.

 

Mit legalizálhatunk?

A 2011-es ingatlankegyelmi törvény olyan lakó- és gazdasági épületek legalizálását teszi lehetővé, amelyeknek letették az alapjait, állnak a falai és részben vagy teljesen elkészült a tetőszerkezete, valamint a 2011. június 21-én készült légifelvételen is láthatók. Csak e feltételek teljesülése esetén nyújthatja be a tulaj a legalizációs kérvényt, amelyhez persze még vagy fél tucat különféle dokumentumot is be kell nyújtani. Ilyen pl. a geodéziai felmérés – ez akár 5000 kunába is belekerül –, aztán egy építészeti felmérést is szükséges – ami szintén több ezer kuna –, az épület stabilitásával és mechanikai ellenállásával kapcsolatos igazolás pedig 1000-2000 kunába kerül. A felsoroltakon kívül persze még néhány igazolás is szükséges, így egy 150 négyzetméteres lakóépület legalizálására akár 50 ezer kunát is áldozni kell.

 

Az épület nagysága a meghatározó

A törvényesíthető épületeket négy kategóriára osztották attól függően, hogy mekkora a lakó-, illetve a melléképület alapterülete. Természetesen pl. az első kategóriába tartozó, 400 m2 fölötti lakó, illetve 1000 m2 fölötti középület és mezőgazdasági célú épület legalizálásához szükséges kiváltani a legtöbb dokumentumot, míg a negyedik kategóriába tartozó, 50 m2-nél nem nagyobb melléképületek esetében három példány kell a kataszteri tervből, valamint egy igazolás arról, hogy a melléképület egy olyan főépülethez tartozik, amelyet legálisan építettek. A legalizálás lehetőségét felhívás formájában a Bellyei járás honlapján is megjelentették.

– A járásban illetékes személyek ez ügyben tanácsot és felvilágosítást adnak. Akinek tehát a törvénnyel és az eljárással kapcsolatban valami nem világos, az nyugodtan fordulhat hozzájuk segítségért – mondja Cicka Csaba, a Bellyei járás elöljáró-helyettese.

Természetesen időközben számos egyéni esetre is fény derült, így pl. egy zágrábi család esetére is, amely a 90-es években vásárolta meg a lakását, az építtető az engedélyeket is bemutatta nekik, ők a tulajdonlapot is megkapták, felvették a hitelt és végre beköltöztek a lakásba – csakhogy a legalizációs törvény életbelépése után kiderült, hogy a lakásnak nincs meg a most már szükséges használatbavételi engedélye. Amit utólag sem adhatnak meg, ebben az esetben pl. biztonsági okok miatt, mivel a lakáshoz nem fér hozzá tűzoltóautó. Ezt az épületet tehát  nem dózerolhatjuk le, de a tulajdonosok nem tudják majd eladni, mert nem rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Az építészek arra figyelmeztetnek, hogy ehhez hasonló eset még nagyon sok van. Ez az egész pedig újabb csapás lehet az ingatlanpiacra, és ha az újra megfeneklik, az a gazdaságnak sem tesz jót. A lakástulajdonosok saját lakásuk foglyaivá válnak, mert nem lesznek képes eladni, sőt a gyerekeik sem örökölhetik meg.

 

{fcomment}