A Kopácsi-rét egykor a halászat révén nyújtott megélhetést a helyieknek, ma viszont a természetvédelmi park foglalkoztat kopácsiakat, így a turistáknak olyan személyek mutatják be a rétet, akik jól ismerik ezt a csodálatos vidéket, hiszen itt nőttek fel.
A Kopácsi-rétbe látogatók az újonnan épült fahídrendszeren sétálva, csónak- vagy hajóút közben tekinthetik meg az árterületi tájat, élővilágot. Vízi és gyalogos túra mellett madármegfigyelésen is részt vehetnek, bérelhetnek kerékpárt, a gyerekek panorámavonattal is utazhatnak.
A programkínálat bőséges, nem véletlenül látogat évente több mint 30 ezer turista a rétbe, melyet a legelhivatottabb emberek mutatnak meg nekik. Alapvető szempont, hogy a Kopácsi-rét személyzete úgy ismerje a vidéket, mint a tenyerét. És ki más felelne meg ennek a követelménynek a legjobban, mint a kopácsiak, akik itt nőttek fel, akik már gyerekkorukban horgásztak, halásztak, fürödtek a Szakadáson.
Jól ismeri a terepet Vass Tibor is, aki olyan mindenesféle szerepet tölt be a Kopácsi-rét Természetvédelmi Parkban. Hajómatróznak vették fel, de emellett idegenvezető is – csónakáztatja, madármegfigyelésre viszi a turistákat, minden olyan programban részt vesz, amely a turisták rendelkezésére áll. A Kopácsi-rétbe látogatók érdeklődőek, akiknek a legjobban egy helybéli tud mesélni.
– Itt nőttem föl, közel negyven éve figyelem, hogy hogyan változik a természet, így a turistáknak nemcsak egy betanult szöveget adhatok elő, hanem ennél jóval több információval szolgálhatok számukra – mondja Tibor.
Idegenvezetőként dolgozik Balog Máté is. Őt szezonmunkára vették fel. Általában csónakot vezet, de szükség esetén a hajón is beszél a csoportoknak. Mint mondta, ilyenkor nincs túl sok teendője, ugyanis a nagy nyári melegben kevesebb a turista.
Június közepéig rengeteg iskolások alkotta csoport érkezik, ezt követően inkább kisebb csapatok; sok az olyan horvát, akik már évek óta külföldön élnek, de a szlovének körében is népszerű a Kopácsi-rét.
Máté elmondta, a csónakút általában egyórás, de nagyobb vízálláskor, ha a turisták igénylik, a Dunára is kiviszi őket, ami két órát vesz igénybe. Ilyenkor, nyaranta kétszer-háromszor fordul a csónakkal naponta, de tavasszal és ősszel akár öt csoportot is kivisz.
A csónakra jogosítvány is kell, amit a Kopácsi-réten töltött szakmai gyakorlata alatt szerzett meg, a költségeket a természetvédelmi park állta.
Szakmáját tekintve környezetmérnök, az egyetemet Pécsett végezte. Mint mondta, középiskolás évei idején nőtt Magyarországon a környezetvédelem és a határ menti együttműködések népszerűsége, ami Máté érdeklődését is felkeltette a környezetmérnöki szak iránt. A szakmai gyakorlat után Zágrábban tette le a természetvédelmiőr-vizsgát.
– Örülök, hogy a gyakorlat után itt dolgozhatom. Egyelőre nem a szakmámban, de szívesen vezetem a turistákat, és jó, hogy a természetben lehetek – mondta Máté.
Közben már csörög a mobilja, siet a csónakhoz, ahol már várja egy újabb csoport.
Találkoztam a hajóskapitánnyal, Kristóf Olivérrel is, aki elmeséli, a folyami hajóskapitány-képzés hat évig tartott, és szakközépiskolai végzettség volt a feltétele. 2004 óta dolgozik a Kopácsi-rétben, matrózként kezdte, most pedig már ő vezeti a sétahajót, amellyel egyszerre hatvan utast szállíthat.
– A sors már katonakoromban is a hajóra sodort, ugyanis a tengerészetnél szolgáltam. A réten is matrózként kezdtem, a hajó most már elválaszthatatlan az életemtől. Szép munka az enyém, és nincs is jobb annál, amikor az ember azt csinálja, amit szeret – mondja Olivér.
A vízi élet halász nagyapjához is közel állt. A mesterség Olivértől sem áll olyan távol, hobbiból régi, hagyományos, folyami halászszerszámokat készít.
A halászatnak ma is van létjogosultsága a vidéken, mint ahogy a vadászatnak, a gombaszedésnek vagy a fakitermelésnek is. Gond csak akkor van, amikor nem törvényes úton próbálják meg leszüretelni a réten termett javakat. Kovács Sándor parkőr feladata, hogy felügyeljen a rendre földön és vízen, az év minden szakában, hogy megakadályozza az orvvadászatot és -halászatot, az engedély nélküli horgászatot, az agancsgyűjtést, a gombaszedést, vagy éppen a védett virágok leszedését. Ezek közül többnyire mindennek megvan a törvényes útja, kivéve a Kopácsi-rét fokozottan védett területén, ahol még sétálni sem szabad vezető nélkül.
Kovács Sándor elmondta, szerencsére egyre kevesebb szabályszegő fordul elő a rét területén.
– Fontos, hogy megőrizzük a Kopácsi-rétet, mert világszerte eltűnőben vannak az árterületek, ráadásul, a Kopácsi-réten kívül nincs a Duna-Dráva-deltában több ilyen árterület. Rengeteg állatfajnak ad otthont a rét, melynek az épségétől a madarak, őzek, szarvasok, halak fennmaradása is függ – mondja Kovács Sándor.
Az idősebbektől hallotta, hogy az utóbbi negyven évben két méterrel csökkent a vízszint, lassan elfogynak a tavak és mocsarak – addig kell óvni a rétet, amíg megvan, és ezt a legjobban azok tudják, akik a rétben, a rét közvetlen közelében élnek, ott nőttek föl.