Múlt héten nyitották meg Vukovár mellett a Vučedoli Kultúra Múzeumát. Az 5000 évvel ezelőtt virágzó indoeurópai civilizáció legjelentősebb lelőhelyét 1897-ben fedezték fel.
A vučedoli kultúra a legfontosabb késő-neolitikus kultúra Délkelet-Európában, melyből számos kiváló minőségű és finoman feldolgozott tárgyi örökség származik.
A Vučedoli galamb (bár régészek úgy gondolják, hogy ez valójában fogolymadár) a régészeti ásatások leghíresebb kerámiaedénye. A galamb Vukovár városának legismertebb jelképévé vált.
A vučedoli kultúrához tartozó települések zömében a hegyekben, a folyók (Vučedol, Vin-kovci) mentén és a vizes, mocsaras területeken voltak találhatók.
A múzeum
A vučedoli régészeti lelőhely mellett tíz év alatt felépült múzeum 1200 négyzetméteren, 19 teremben mutatja be az i. e. 3500-2500 közötti civilizáció tárgyi leleteit, technikai vívmányait és rekonstruált lakóházait.
– A mezopotámiai sumér civilizációval és az egyiptomi Óbirodalommal egyidős európai kultúra korának legmagasabb színvonalát képviselte. Egyes műszaki megoldásaiban meg is haladta a mezopotámiai, az egyiptomi vagy a kínai civilizációt – mondta a megnyitón Aleksandar Daurman, a régészeti lelőhelyen folyó ásatások vezetője, a múzeum ötletének egyik atyja.
A szakember felidézte, hogy a vučedoli kultúrának 160 lelőhelye ismert szerte Közép-Európában és a Balkánon, de ezeknek csak a 15 százalékát tárták fel eddig.
A Vučedol múzeum egy nagy projekt, az Ilok-Vukovár-Vučedol része, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kölcsönéből finanszíroznak, mintegy 170 millió kúnáról van szó. A horvát állam 57 millióval, a kultuszminisztérium pedig további 156 millióval vesz részt a projektben. A projekt során többek között az iloki (újlaki) Odescalchi-kastély és környéke újul/újult meg, valamint Vukovár barokk városrésze és az Eltz-kastély.
A vučedoli múzeum már 2014-re elkészült, ám még egyévnyi időre szükség volt az állandó kiállítás megrendezéséhez. A tervek szerint a múzeum körül nagyszabású régészeti parkot is kialakítanak.
{fcomments}
