Csaknem háromszáz, több száz éves csontvázat őrző temetkezőhelyet tártak fel a régészek Novi Čeminac és Kácsfalu (Jagodnjak) települések között. A szakemberek szerint a temetőt a 14-16. században használták. Az egykori sírkert a készülő A5-ös autópálya nyomvonalán fekszik, így az építkezések előtti archeológiai vizsgálódások során bukkantak rá.
Több hete dolgozik egy régészcsapat Novi Čeminac és Kácsfalu között egy feltehetően 14. századi temetkezőhely feltárásán. Eddig 270 csontváz került elő, és napról napra újabbra bukkannak, így a szakemberek azt mondják, hogy becsléseik szerint a feltárás végéig háromszáznál is több emberi maradvány kerül elő a föld mélyéről. Nagy részük jó állapotban maradt meg a homokos talajban.
A feltárásokat a Geoarheo cég végzi, két másik vállalattal együtt.
Šime Vrkić, a kutatás vezetője azt mondja, hogy a temetkezőhelyet az egykori Csemény falu magyar nemzetséghez tartozó lakói használhatták (birtokosai a Lőrinc nádor fia Keménytől leszármazó Cseményiek, a Matucsinai család oldalága).
Az elhunytakat téglalap alakú sírokba temették, gyakran koporsó nélkül, 1,80 méteres mélységben. A halottat hátára fektetve helyezték sírba, karjuk kétoldalt egyenesre nyújtóztatva fekszik a test mellett, vagy a mellen keresztbe téve. Régi szokás szerint fejjel nyugat felé fordítva, hogy a felkelő napra „nézzen”. A sírok némelyikében viseletek darabjait is megtalálták, kevés ékszer is előkerült, dísztű és gyűrű. A halottak szájába pénzérmét helyeztek, ez a szokás még az ókorban keletkezett. Vrkić szerint az érmék azonosításával pontosabban behatárolhatják a temetkezés idejét.
A feltárás
A feltárás géppel és kézzel történik, ezt a csapat egyik része végzi, a másik fele a macerásabb munkáért felel, ők tisztítják meg a csontokat. A homokos részből előkerülők közül 3-4 darabot is megtisztítanak a gyakorlott szakemberek. Az agyagos talajon már nehezebb a munka, ott általában egy egész napot vesz igénybe a csontváz kiemelése. Ez attól függ, hogy milyen mélységből kerül elő.
Vrkić szerint ritkaságszámba megy az ilyen leletfeltárás, nagy területről van szó, de most megtehetik, mert a Horvát Utak állja a költségeket.
A csontokat Zágrábba küldik antropológiai vizsgálatra. Itt állapítják majd meg a maradványok korát, nemét, és a csontokból különböző betegségek is kimutathatók.
Hogy mi lesz a maradványokkal, még nem döntötték el: hogy múzeumba kerülnek-e, vagy további vizsgálatokat végeznek rajtuk, még nem tudják, de az is lehet, hogy az elemzések után újra visszakerülnek a földbe.
A szakemberek szerint a Baranya-háromszög egyike a leggazdagabb régészeti lelőhelyeknek Horvátországban.
{fcomments}
