Rózsa György több mint négy évtizede dolgozik a közmédiában. Két emberöltőnyi bőséges tapasztalatát a most induló M3 csatorna is hasznosítja.
A hétfői napra egy fantasztikus francia filmet ajánlok. A Szamárbőrt, a balzaci ötleteket is felhasználó tündérmesét olyan nevek vitték sikerre, mint Catherine Deneuve és Jean Marais. A mozi különösen érdekes lehet azoknak, akik még nem látták a filmtörténet e két halhatatlan színészét (Duna, 9.40). Maradjunk a hét első napjánál! A Tenkes kapitányán azért akadt meg a szemem, mivel a Magyar elsők ismeretterjesztő sorozatban is részletesen foglalkoztunk vele. A kuruc korban játszódó történetet az első magyar tévésorozatként tartjuk számon. A film gyártásvezetője sok érdekes sztorival kedveskedett nekünk, például: pénz híján minden epizódban egy tucat lovas mozgott, akiket hol kurucnak, hol pedig labancnak öltöztettek. A statiszták gyakran ugyanabban a jelenetben saját maguk ellen is „harcolhattak” (Duna, 18.35).
Kedden, szentestére készülve, a Péter, a kőszikla című olasz filmre esik a választásom. Délidőben sugározzák, a karácsonyfa díszítésének megkezdése előtt. Az alkotáshoz érzelmi szálak is kötnek, mivel a címszerepet édesanyám kedvence, Omar Sharif játssza (Duna, 12.10, a 2. rész: másnap 12.40).
Szerdán az Ennio Morricone Krakkóban című olasz-lengyel zenés filmet jelöltem be. A zeneszerző és a város neve is vonzó számomra. Egyrészt nagyon szeretem az olasz komponista alkotásait, másrészt Krakkó az egyik kedvenc városom. Beszélek lengyelül, s idén nyáron is jártam Lengyelország egykori központjában. 2000-ben Krakkó az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címben részesült, s teljesen megújult (Duna, 23.55).
Nagy örömmel fogadtam, hogy december 20-án igazi karácsonyi ajándékként elindul az M3, a magyar televíziózás múltjának kincsestára. Nemcsak azért várom e napot, mert újra láthatom régi műsoraimat: a Leg… leg… leg-et vagy a Kapcsoltam-ot, hanem azért is, mert remélem, hogy az ötven éven felüliek mellett az ifjabb generáció is bepillanthat a televíziózás aranykorába: láthatják, hogyan éltek az emberek, milyen ruhákban jártak, milyen volt a pesti városkép, a humor. Csütörtökön tehát az új csatornából választok, mégpedig egy igazi karácsonyi meglepetést: Csajkovszkij Diótörőjének operaházi előadását. Csilla lányom egykor szerepelt is a balettben: Marikát, a főszereplőt alakította. Itt más ugyan a szereposztás, de az emlékek miatt is mindenképpen megnézem, s lányomnak is ajánlom (M3, 20.15).
Pénteken, ha időm engedi, a Regényes történelem rádiósorozat A Szent Korona című epizódját hallgatom meg. Szeretem a historikus témákat, s különösen érdekel a magyar királyok élete. A már említett Magyar elsők sorozatban több király történetét feldolgoztuk; aktuális volna a BBC mintájára a magyar uralkodókról is filmet forgatni. Mindenképpen népszerű lehetne, hiszen mindegyikük élete valóságos krimi (Kossuth Rádió, 14.33).
Szombaton megint az M3 műsorára, a Pesti kabaréra hívom fel a figyelmet. Már az írók listája is impozáns: Karinthy, Heltai, Szép Ernő, Molnár Ferenc nevét említem, s akkor még nem beszéltünk az előadókról… (M3, 22.40).
Lehet, hogy önzőnek tartanak, de vasárnap is az M3-ra beszélem rá Önöket. A Leg… leg… leg a magyar televíziózás leghosszabb életű szériája volt: több mint 17 évig ment. A műsorokban komolyabb és bolondosabb rekorderek váltották egymást, s a nézők – a nézettségi adatok alapján – a szívükbe zárták (M3, 12.05).