Országunk csodálatos tengerpartja, varázslatos szigetvilága és gazdag kultúrája messze földön híres. Arról viszont már kevesen tudnak, hogy milyen egyéb ritkaságokra lelhet az utazó, ha bebarangolja Horvátország tájait.
Mivel Horvátország egyáltalán nem mondható nagynak, ezért értelemszerűen a rekordok terén is inkább a kis dolgok jellemzőek: itt található a világ legkisebb városa, a világ legkisebb székesegyháza, de a világ legrövidebb folyója is Horvátországban folyik. Mielőtt azonban azt hinné az ember, hogy itt minden kicsi, eláruljuk, hogy Európa egyik legnagyobb erődje a horvát Adria-parton található.
Hum a világ legkisebb városa
A világ legkisebb városa Horvátország nyugti részén, az Isztriai-félsziget szívében, Buzet városától 14 km-re található (fenti kép). Lakosainak száma napjainkra 6 főre csökkent, azonban városi rangját mind a mai napig megőrizte. A városka a középkori városépítészet minden vonását magán viseli. A település városfala és a falat védő őrtorony is középkori eredetű. Első írásos említése is a középkorból, mégpedig, 1102-ből származik. Ezenkívül egy 12. századból származó templom is található a városban, melynek freskóin glagolita feliratok vannak.
Napjainkban a település szinte teljes egészében a turizmusból él. Lakói túlnyomórészt idősek, keresztelő pedig a 60-es évek óta nem volt a helységben, de sajnos temetés annál inkább. Hum városában nem számít ritkaságnak, ha egy-egy nap tízszer több turista fordul meg a városban, mint amennyi a teljes lakossága. A városka hírnevét 2002-ben szerezte, amikor is hivatalosan is a világ legkisebb városává nyilvánították, és a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült.
Az Ombla folyó
Az Ombla folyó forrása Dubrovnik határában, a tengerparttól alig 30 méterre tör a felszínre. Annak ellenére, hogy az Ombla alig hosszabb, mint két teherautó, bőséges vízhozama miatt mégis folyóként tartják számon, és Humhoz hasonlóan a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült. A méretesnek nem mondható vízfolyás egyébként már évszázadok óta fontos szerepet tölt be a város vízellátásában. A folyó röpke 30 méter megtétele után zuhatag formájában torkollik az Adriába.
A Szent Kereszt-székesegyház
Nin városa gazdag múltja ellenére mára leginkább sólepárló üzeméről ismert. Azt viszont kevesen tudják, hogy itt jött létre több mint ezer éve a korabeli Horvátország első püspöksége. Ha már volt püspök, akkor értelemszerűen szükség volt székesegyházra is. Nem is haboztak sokat a szorgalmas niniek, a legenda szerint amint meghallották, hogy püspökük lesz, építettek is egy székesegyházat, méghozzá hét nap alatt. A legendában továbbá az is szerepel, hogy a székesegyház a püspök Rómából való elindulása előtt elkészült, de mihelyt megkapta a hírt, hogy felépült a katedrális, rögvest útnak eredt. Azt hitte, hogy csoda történt, mivel ilyen gyorsan felépült a templom. Arról a legenda nem szól, hogy miként reagált a püspök, amikor meglátta a kápolnák közt is kicsinek mondható székesegyházat. Az azonban tény, hogy egészen a 19. század elejéig katedrálisként üzemelt a minitemplom.
Napjainkban már csak kivételes alkalmakon tartanak misét a szakrális helyen, de turisztikai látványosságnak mind a mai napig kiváló.
A stoni erődrendszer
A stoni erődrendszer Európa egyik legnagyobb erődkomplexuma (lenti kép). A közbeszéd gyakran említi Európa kínai nagy falának. Hossza több mint 7 kilométer, melyet 40 különböző nagyságú torony véd. Eredetileg Ston városát védte a Pelješac-félsziget felől érkező hadaktól, de gyakorlatilag Dubrovnik elővédjeként funkcionált. A falat négy évig építették firenzei és velencei mérnökök tervei alapján, és a költségei 12 ezer arany dukátra tehetők.
A Dubrovniki Köztársaság bukása után a fal szerepét vesztette, és lassan pusztulásnak indult. Egészen 2004-ig senki sem foglalkozott az ország e gyöngyszemével, amikor is megkezdődött a felújítása, ami még ma is tart. A felújított részek ma turisztikai látványosságként szolgálnak.
{fcomments}
