A „Terminológia és az MI a fordítástudományban – előnyök és eredmények vs. kihívások és korlátok” című eszéki konferencia a mesterséges intelligencia korszakának legaktuálisabb kérdéseit állította fókuszba: hogyan alakul át a fordítói munka, milyen szerepet kap a terminológia, és milyen tudással kell rendelkezniük a szakembereknek ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológiai diszrupcióval.
Az eszéki J. J. Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán immár hatodik alkalommal rendezték meg a Kommunikáció és nyelv konferenciát, amelyet idén a Glotta Nyelvi Intézettel és a Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zrt.-vel közösen jegyeztek. A kétnapos szakmai esemény a fordítástudomány és a hozzá kapcsolódó segédtudományok legfrissebb irányait mutatta be – kiemelten a mesterséges intelligencia térnyerésével összefüggő változásokat.
A plenáris előadók között két nemzetközileg elismert kutató szerepelt. Fóris Ágota, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati és fordítói gyakorlatban radikális átalakulást hoz az MI.
– Ma már a multinacionális vállalatok 90 százaléka használ mesterséges intelligencia alapú megoldásokat dokumentumaik fordítására, azonban a legtöbben terminológiai keretrendszer nélkül teszik ezt, ami komoly kockázatot jelent. Miközben az emberi fordítás szerepe csökken, a terminológia jelentősége ugrásszerűen megnő. Az ellenőrzött, szabványosított vállalati terminológia hiánya nemcsak a minőséget veszélyezteti, hanem a vállalati biztonságot is. „Az AI nem önállóan hozza létre a tartalmakat – adatbázisokból dolgozik. Ezeknek az adatbázisoknak pedig pontosnak, karbantartottnak és naprakésznek kell lenniük. Ez komplex, folyamatos felügyeletet és szaktudást igénylő feladat” – mondta el a professzor asszony, hozzátéve, hogy a terminológia a vezetői döntéshozatal szintjére emelkedett.
A konferencia másik kiemelt előadója, Eszenyi Réka (ELTE BTK, Fordítástudományi és Tolmácsképző Tanszék) a második napot nyitotta meg, tovább mélyítve a terminológia és az MI viszonyával kapcsolatos ismereteket. A konferencián jelen volt Magdó János, eszéki magyar főkonzul is.
Gyakorlati szemlélet a fordítástudomány szolgálatában
A rendezvény szakmai koncepciójáról Lehocki-Samardžić Anna (Eszék), a szervezőbizottság elnöke elmondta: a konferencia a régió fordítástudományi hálózatának egyik meghatározó találkozóhelye.
– Idén öt országból érkeztek előadók, a Kárpát-medencei szakmai közösségek hagyományosan erősen képviseltetik magukat. A fókusz minden évben egy-egy segédtudományon, ezúttal a terminológián van. Olyan kutatókat és gyakorló fordítókat hívtunk meg, akik a legfrissebb eredményeket és kihívásokat tudják bemutatni. A konferenciasorozat célja, hogy többlettartalmat nyújtson a hamarosan induló szakfordítói képzés számára, és hidat építsen az akadémiai világ, valamint a fordító-tolmács szakma gyakorló szereplői között – tudtuk meg a konferencia szervezőbizottságának és a Glotta Nyelvi Intézet elnökétől.
A programot kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók és interaktív szakmai fórumok is színesítették. A fordítástudomány és a terminológia kapcsolatáról szóló eszéki tanácskozás idén is azt bizonyította: a nyelvi közvetítés jövője nem a gép és ember versenyéről szól, hanem arról, hogyan képesek együtt létrehozni pontosabb, biztonságosabb és szakmailag megalapozottabb kommunikációt egy gyorsan változó technológiai környezetben.
