Mivel nagyon hasonlít az olasz prosecco kifejezéshez, ezért Horvátország nem használhatja tradicionális borának prošek elnevezését az Európai Unióhoz való csatlakozását követően. Az Európai Bizottság (EB) szerint megtévesztené a fogyasztókat a két név közötti hasonlóság, s így aki az olasz habzóbort szeretné megvásárolni, meglehet, hogy véletlenül a tőle teljesen különböző dalmát desszertbort emelné le a polcról.
Habár Horvátország az előcsatlakozási tárgyalások folyamán hangsúlyozta, hogy a dalmát desszertbor elnevezéseként használatos „prošek” kifejezést horvátul másként írják, mint az olasz „prosecco”-t, továbbá egészen más termékről van szó, az Európai Bizottságot ez nem hatotta meg, s végül a horvát kérelem visszavonását kérte.
A döntés értelmében július elseje után Horvátország a már készleten lévő dalmát desszertbort sem forgalmazhatja – sem a hazai(!), sem a külföldi piacokon – „prošek” elnevezéssel.
Míg a prosecco habzóbor olasz fehérszőlő fajtából készül, a glerából (korábban ezt is proseccónak hívták, de mivel Veneto régióban található egy Prosecco nevű város is, így a triplikációra hivatkozva az EU itt is redukált; a szőlőfajta nevének megváltoztatása volt vélhetőleg a legkevésbé hagyománygyilkos a három alternatíva közül) könnyű testű, élénk savérzetű, viszonylag alacsony alkoholtartalmú, gyümölcsös aromájú habzóbort készítenek. A prošek ezzel szemben mézédes, pazarul gazdag és koncentrált bor, mely talán a horvát borágazat legértékesebb hozzájárulása a nemzetközi borvilághoz. A prošek Dalmáciából származó édes desszertbor, mely leginkább a spanyolok likőrborához, a sherryhez hasonlítható. Aromatikájára többnyire az aszalt fügés-diós-mandulás jegyek jellemzők.
{fcomments}
