Semjén: nem vagyunk alábbvalók egy népnél sem
Két évvel ezelőtti bevezetése óta már 410 ezren igényelték az egyszerűsített honosítási eljárás keretében a magyar állampolgárságot, és több mint 330 ezren már le is tették az állampolgársági esküt – jelentette be az M1 hétfő reggeli műsorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányzati becslések szerint az egyszerűsített eljárás keretében honosított magyarok száma év végére a félmilliót is elérheti. A bevándorlási hivatal adatai szerint az elutasítások aránya mindössze másfél százalék, ez azokat sújtja, akik nem beszélnek magyarul, illetve nem tettek eleget a hiánypótlási felszólításnak. A legtöbben Erdélyből, ezen belül Székelyföldről, illetve a Vajdaságból élnek a lehetőséggel, a felvidéki, illetve kárpátaljai magyarokat ugyanakkor visszatarthatja, hogy kormányaik nem ismerik el a kettős állampolgárságot, és szlovák, illetve ukrán okmányaik visszaadására szólítják fel azokat, akik magyar papírokhoz is jutnak.
A vasárnapi székelyföldi autonómiatüntetés, illetve az ezeket a Magyarországon, Európa több nagyvárosában és a világ több pontján kísérő megmozdulások kapcsán Semjén Zsolt a Ma Reggelben kulcsfontosságúnak mondta, hogy politikai programszerűen hirdették meg: a magyar nemzet világnemzet. Történelmi hátrányunkat így ugyanis előnnyé is lehet formálni, ha ugyanis bármilyen magyar nemzetrészt sérelem, támadás ér, a világ magyarsága is megmozdítható. Számos ország mozgósítja diaszpóráját a nemzeti ügyek mellett, és természetesen mi is ezt tesszük – emelte ki a politikus. Ezt az egyetemes magyar érdekérvényesítést erősíti azt is, száz embert, ötven „népművelőt” és ötven konzult küldünk ki a diaszpórához, aki a körülbelül 1500-2000 magyar szervezetet járja majd végig, de ezt a célt szolgálja a nemzeti regiszter is, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemes magyarság egy-egy ügyben egyszerre mozdulhat.
A Ponta-féle közigazgatási reform kapcsán adott rövid összegzésében a kormányfő-helyettes az M1 reggeli műsorában azt mondta, „a trianoni békét nem tartották be a magyarság jogai garantálása tekintetében”. A magyarságnak komoly jogokat garantáló gyulafehérvári nyilatkozat töredékét sem tartották be, a párizsi békeszerződésben foglalt magyar jogok nagy részét elvették, a Maros megyei autonóm terület jogait a megszüntetésig faragták, az pedig, amire most készülnek, hogy a két magyar megyét, Hargitát és Kovásznát beolvasztják a román tömbbe, megint egy durva dolog. Ráadásul – tette hozzá Semjén – sokkal rosszabb a Ponta-féle hozzáállás, mit amilyen az egyébként szintén életképtelen Basescu-féle ajánlat volt, mert az legalább arról szólt, hogy a két magyar megyének legyen külön státusa.
A régió-átalakítás alapvető szempontjának kell lennie, hogy a Székelyföld magyarsága egyben legyen, és hangsúlyozottan erre kell törekedni a partiumi magyar tömb esetén (Bihar, Szatmár, Szilágy) is, ahol most 30 százalék a magyarság aránya, de ha a tervezett módon széthasítják, 10 százalékra csökkenhet. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a magyar álláspont teljesen egyértelmű: a tömbmagyarságnak területi, a szórványmagyarságnak kulturális autonómiát kérünk. Ezt egyébként az EU vonatkozó elvei is kifejezik, de példa és gyakorlat is van rá az unióban. A román többségi nemzetnek is szokni kell, hogy ezek nem extrém követelések, hanem a legtermészetesebb dolgok. A kiindulópont csak az lehet, hogy nem vagyunk alávalóbbak egyetlen más népnél sem. Ha ezt Románia elfogadja, akkor, ami más népnek jár az EU-ban, az a magyarságnak is jár Erdélyben – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes a Ma Reggelben.
{fcomments}
