A Ljubljanai Bank a volt Jugoszlávia nagy pénzintézetei közé tartozott. A szlovén bank a mai napig nem adta vissza a nála letétbe helyezett pénzeket az ország felbomlása után a nem szlovén állampolgárságú klienseinek. Horvátországban 135 ezerre tehető a károsultak száma. A szomszédos ország illetékesei hazánk uniós csatlakozásának a hátráltatásával fenyegetőznek, ha nem állunk el a jogos követelésektől.
A 70-es, 80-as évek viszonylagosan magas életszínvonalának köszönhetően sok embernek alkalma nyílt egy kis spórolt pénzre szert tennie, hiszen a hivatalos fizetés mellett sok háztartásnak kiegészítő jövedelme is volt, amit rendszerint félre lehetett tenni. Megtakarításaikat az óvatosabbak letétbe helyezték, méghozzá deviza, általában német márka formájában. A 90-es évek elején azonban minden megváltozott, és a háború kitörését övező káoszban az addigi rendszer összeomlott. Az állami vállalatok átrendeződtek, privatizálták, feldarabolták őket. Az egyik legjelentősebb pénzintézet, a Ljubljanai Bank pedig kivonult a volt tagállamokból. Önmagában ez nem is lett volna baj, azonban ez esetünkben úgy zajlott le, hogy a kliensek megtakarított pénzét is magukkal vitték.
A legtöbb károsult Bosznia-Hercegovinában van: több mint 165 ezer embert „szabadítottak” meg megtakarított pénzétől. Horvátországban a pórul jártak száma 135 ezerre tehető.
Hogy is történhetett ez meg?
A bank a kivonulás után a szlovén állam tulajdonába került, amely egy jogi bravúrral biztosította be magát. Először is a pénzintézetet átnevezték Nova Ljubljanska Banka-nak, ezután pedig az előd tulajdonában lévő összes vagyont átírták az újonnan létrejött bankra, az adósságokat azonban a réginél hagyták. Ezután a szlovén kormány egy olyan rendeletet hozott, amellyel megakadályozta, hogy a külföldivé vált károsultak bírósághoz forduljanak, ezzel megfosztva a volt klienseket a peres megoldás lehetőségétől. A rendelet 1991-től egészen 2010-ig volt hatályban, amikor is a szlovén alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és felfüggesztette azt, zöld utat engedve ezzel a bírósági eljárásoknak. Azonban már a rendelet hatályon kívül helyezése előtt is zajlottak perek az ügyben, ugyanis a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Horvátország és Szlovénia kölcsönösen beperelték egymást. Előbbi ugye a vissza nem fizetett megtakarítások ügyében, míg az utóbbi azért, mert több horvátországi cégnek hitelezett annak idején a bank, amit azonban ezek nem törlesztettek. A Ljubljanai Bank felé a legnagyobb tartozása az eszéki cukorgyárnak van, amely természetesen ezt nem törleszti. A szlovének szerint a különböző horvát vállalatok, a kamatokat is számítva, 157 millió euróval tartoznak a banknak, ez az összeg azonban eltörpül amellett, amivel a bank tartozik a betéteseinek: ez kamatokkal együtt megközelíti a 2 milliárd eurót. A bíróság 2012-ben első fokon Horvátország javára döntött, és kötelezte az új bankot a kifizetésekre, de a szlovének, ahogy az várható volt, fellebbeztek.
Egy újabb ürügy Horvátország uniós csatlakozásának hátráltatására
Szlovénia nemrégiben bejelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó ratifikálni Horvátország uniós csatlakozását, ha rendeződnek a bank körüli ügyek. A szomszédos ország képviselői azt kérik, hogy hazánk álljon el minden követelésétől, valamint kezdjük el törleszteni adósságainkat! És utána esetleg tárgyalnának a vissza nem fizetett megtakarításokról… Ezenkívül azt is fölvetették, hogy a szabadpiaci elvek szellemében visszajönne a bank az országba. Ha ez megtörténne, feltehetnénk a nem nehéz kérdést: mindezek után vajon ki tartaná náluk a pénzét? Én biztos nem.
Csütörtökön a zágrábi bíróság meghozta első jogerős ítéletét az ügyben, melyben a felperes javára döntött, és kötelezi a bankot a kifizetésekre. Az ítélet reménysugarat jelent azoknak az embereknek, akik annak idején minden megtakarított pénzüket a szóban forgó pénzintézetben helyezték el.
|
Egy korábbi riportunkban már írtunk a csúzai Ádám család nehéz helyzetéről és arról is, hogy örökségük nagy része a Ljubljanai Bankban maradt. – Édesapánk és nagyapánk a családi gazdaság jövedelmének jelentős részét annak idején rendszerint német márkára vagy svájci frankra váltották, és a Ljubljanai Bankban helyezték letétbe. Felmenőink halála után a számlán vezetett pénzt értelemszerűen mi örököltük, azonban jelenleg nem tehetünk semmit, perelni nem akarunk, hiszen ezt a felmerülő jelentős költségek miatt nem engedhetjük meg magunknak. Remélem, hogy minél előbb rendeződik a helyzet, és hozzájuthatunk a minket megillető örökségünkhöz, ugyanis nagy igazságtalanságnak tartjuk, hogy a bank rendelkezzen azzal a pénzzel, amiért annak idején a mi szüleink és nagyszüleink dolgoztak meg – panaszolta Ádám József, aki kérdésemre azt is elárulta, hogy kamatok nélkül megközelítőleg 40 ezer euróval tartozik nekik az említett pénzintézet. |
{fcomments}
