Hazánkban a hétévesek körében minden ötödik gyerek túlsúlyos vagy elhízott. Minden harmadik gyerek csak nagyon ritkán eszik gyümölcsöt, helyette inkább naponta háromszor gyorskaját fogyaszt szüleivel együtt valamelyik nagyobb bevásárlóközpontban. Több mint 20 százalékuk naponta két óránál is többet tölt televízió előtt, a legtöbbjük fizikai aktivitással csak tornaórán foglalkozik. Így az átlagos horvát hétévesek a 30 évvel ezelőtti korosztályhoz képest 2,5 centivel magasabbak és 2,5 kilóval többet nyomnak. Jóval nehezebbek az európai átlagnál is – hangzott el azon a nemrég megrendezett szakkonferencián, ahol az óvodások és az iskolások egészséges étkezése volt a téma, és amelyet Mila Jelavić gyermekjogi szakombudsman szervezett. Szerinte a középiskolákban a legnagyobb probléma, mivel ott nincs szervezett étkeztetés, pedig éppen az itt tanulók azok, akik a legtöbb időt az intézményben töltik. A horvát közegészségügyi hivatal szakembere szerint a gyermekkori elhízásért a szülők étkezési szokásai a felelősek. A szakértők szerint vannak bizonyos, az elhízás szempontjából veszélyes életszakaszok, amikor érdemes még inkább odafigyelni a kockázati tényezőkre. Ilyen lehet már a méhen belüli élet is. Elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magzata nagyobb súlyú, hiszen az inzulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a növekedésre. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: nyilvánvaló, hogy egy elhízott, túlsúlyos anyának nagy valószínűséggel nagyobb születési súllyal fog világra jönni a gyermeke. A második veszélyes periódus a csecsemőkor, a harmadik ilyen időszak pedig a pubertáskor. A horvát szakemberek szerint a mai gyerekek túl keveset mozognak, ezen pedig az iskoláknak kellene változtatniuk.
{fcomments}
