Manapság az egyik legjobb biznisz az aranyfelvásárlás. Naponta újabb és újabb, korábban megüresedett üzlethelyiség kirakatára kerül fel a felirat: ARANYFELVÁSÁRLÁS. A nagyobb városok mellett, mára már a kisebbeket is behálózták. Van olyan felvásárlólánc amelynek négyszáznál is több üzlete van Horvátországban. Eszéken sorra zárnak be a butikok, helyükben pedig arany és ezüst felvásárlásával foglalkozó üzletek nyílnak.
Miről tanúskodik a hivatalos statisztika? A Gazdasági Minisztérium és a Horvát Kereskedelmi Kamara is megerősítette, hogy az engedélyek száma és az aranymennyiség már tavaly is a többszörösére nőtt, és ez a tendenció az idén csak folytatódott.
Így pl. 2009-ban hét engedélyt adtak ki aranykivitelre és 29-et aranybehozatalra, 2011-ben pedig már 80 cég kért engedélyt aranykivitelre és csak 10 aranybehozatalra. Ezeknek a cégeknek pedig legalább 10 felvásárlóhelyük van az országban. Idén újabb 13 engedélyt adtak ki aranykivitelre. Szóval túlzás nélkül állíthatjuk, hogy több száz kiló arany kerül ki évente az országból. A Horvát Gazdasági Kamara adatai szerint 2006-ban 139 ezer dollár értékben mintegy 77 kiló aranyat vittek ki, míg tavaly már több mint egy tonnát.
Több tonna arany határon túlra
Miközben az arany ára folyamatosan növekszik, egy becslés szerint idén 3 és 5 tonna körüli mennyiség kerül határainkon túlra. Leginkább Ausztriába, Németországba, Olaszországba és Szlovéniába szállítanak, az ott áruba bocsátott horvát családi ékszereket, az aranyfogakat, az aranymedálokat hatalmas nyereséggel adják el.
Sven Sambanjuk befektetési tanácsadó szerint ez a hatalmas mértékű kiáramlás az ország és az emberek soha nem látott elszegényedéséhez vezethet. Horvátországnak nincsenek aranybányái, mégis az egyik legnagyobb aranyexportőr Európában. A befektetési tanácsadó szerint ez még egy ideig így lesz – de csak addig, míg a polgárok el nem adják az összes aranyukat.
Az aranykivitel tulajdonképpen tőkekiáramlással egyenlő. Ezt a vagyont pedig nem a mostani generáció, hanem 50, 100, 200 évvel ezelőtt teremtették meg az elődeink, tehát gazdasági és kulturális örökségről van szó. Sok értékes ékszer is megsemmisül, mert az előírásoknak megfeleően csak törtarany távozhat az országból. Olyan pénzérmék, ékszereket zúznak be, amelyek jóval nagyobb lenne az értéke, mint így, törtaranyként.
A kényszer viszi rá az embereket
Az egyik eszéki üzletbe mi is betérünk. A teljesen besötétített kirakat szerényen berendezett irodahelyiséget takar. Az íróasztal mögött kedves hölgy ül. Elmondom, mi járatban vagyok. Készségesen válaszol, de azt kiköti, hogy fényképet nem készíthetek róla, és a nevét se említsem a cikkben.
– Amikor megvizsgáljuk a beadásra hozott tárgyat, először is fémjelet vagy finomságjelet keresünk rajta, majd azt ellenőrizzük, hogy a jelzésnek megfelelő-e az arany besorolása. Ezután teszünk ajánlatot. Nagyobb mennyiség esetén 1-2 százalékkal többet is felkínálhatunk úgy, hogy közben a felettesem jóváhagyja. Ezt általában én ajánlom föl, mert az emberek sokszor elkeseredésükben arra nem is gondolnak, hogy többet kérjenek – mondja a felvásárlóüzlet alkalmazottja. Elmeséli azt is, hogy míg korábban azzal tértek be az emberek, hogy túl szűk már az ujjukra a gyűrű, azért adnak túl rajta, vagy mert már amúgy sem divat az arany, most már kerek perec kimondják, hogy az arannyal nem tudják jóllakatni a családot vagy kifizetni a fűtésszámát és ezért kénytelenek a nagymamától megörökölt ékszeresdoboz tartalmát pénzzé tenni. Vagyis a kényszer nagy úr.
Elmeséli, hogy sokszor próbálkoznak gyerekek is eladni ezt-azt, és miután elutasítja őket, arra járó felnőtteket állítanak le, azokat kérik meg, hogy adja el helyettük az otthonról elcsent ékszert, persze már egy másik, 20 méterrel távolabbi üzletben. Nyáron sokan voltak olyanok is, akik az itt kapott pénzből fizették a nyaralásukat. Az üzletben naponta több tíz kilót is átvesznek, különösen ünnepek környékén, iskolakezdés előtt nagyobb a forgalmuk.
Itt minden legális, az eladónak a személyi igazolványát is be kell mutatnia.
Az egymást érő felvásárlóüzletek mellett az internet is dugig van hirdetésekkel, sőt sok felvásárló akár házhoz is megy. Egy idő után persze már nem lesz majd mit eladniuk az embereknek…
{fcomment}
