Magas lázzal, ízületi és izomfájdalommal jár a kór, amelynek csak tüneti kezelése létezik, és komoly esetben agyvelő- vagy agyhártyagyulladáshoz vezethet. A nyugat-nílusi kórt Ugandában fedezték fel először, 1937-ben, és 1999 óta Amerikában járványszintű megbetegedéseket okoz. Európában fertőzött madarak terjesztik a vírust, amely évről évre nagyobb gondot okoz. Oroszországban becslések szerint kétmillióan fertőződtek meg. Meglepő sebességgel terjed a kór, naponta hat-tíz fővel is nő a betegek száma. A gyorsaság oka a szokatlanul sok szúnyog. Görögország középső és északi részén augusztus eleje óta 134 ember fertőződött meg, és kilencükkel végzett a vírus. Az elmúlt hetekben Romániában és Szerbiában is felütötte a fejét a kór, halálos áldozata is van. A múlt héten pedig Magyarországon is diagnosztizálták az első betegeket.
Hazánkban a múlt héten először lovakban mutatták ki a fertőzést, pár napra rá pedig egy 65 éves Szlavon Bródi férfit szállítottak korházba a vírus gyanujával. A Horvát Közegészségügyi Hivatal járványügyi osztályának vezetője a Večernji list napilapnak kijelentette, hogy évtizedek óta tudnak erről a vírusról, de ez idáig nem regisztráltak megbetegedést hazánkban.
Egyébként az esetek 80 százalékában a betegség tünetmentes marad, 20 százalékában enyhe tünetek észlelhetőek, és ezer megbetegedésből legfeljebb egy halálos kimenetelű. Leginkább a legyengült immunrendszerrel rendelkezőket és az időseket veszélyezteti a betegség, amely ellen édekezni csak a megelőzéssel lehetséges.
