Az első magyar orvosnő 1879-ben diplomázott a Zürichi Egyetemen, ugyanis akkoriban Magyarországon a nők számára nem volt lehetséges a továbbtanulás.
Hugonnai Vilma 1847-ben született Nagytétényben, nemesi családban. Kijárta a bentlakásos leánynevelő intézetet, amely akkoriban a legmagasabb iskolának számított, amelyet nő elvégezhetett. 18 évesen ment férjhez, de a hagyományos szerepkör helyett inkább a természettudományok foglalkoztatták. Amikor megtudta, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkoznak, odautazott, és megkezdte orvosi tanulmányait. 1879-ben avatták orvossá, 1880-ban tért haza Magyarországra, ahol megpróbálta elismertetni oklevelét, de ez nem sikerült neki. Szülésznőként kezdett dolgozni, és minden lehetőséget kihasznált, hogy kiállhasson a nők jogaiért. 1895-ben, amikor királyi rendelettel Magyarországon is lehetővé tették, hogy nők egyetemi tanulmányokat folytathassanak, végre sikerült elismertetnie diplomáját, doktorrá avatták, önállóan is praktizálhatott. Elsősorban nőket, gyermekeket és szegényeket gyógyított, síkraszállt a leánygimnáziumok mellett, az Országos Nőképző Egyesületben évekig tanított betegápolást, gyermekvédelmet. 1914-ben, 67 évesen elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, a háború alatt betegfigyelő állomásokat szervezett. 1922-ben hunyt el Budapesten.
