Nem véletlenül a magyar néptánc művelése vált kultúregyesületeink legfontosabb tevékenységévé. Hagyományőrző, közösségformáló, mozgásfejlesztő szerepén túl nagy jelentősége van a nemzeti identitás megőrzésében is. Tánccsoportjaink a sokéves munkával megszerzett tudást igyekeznek átadni a legfiatalabbaknak is, hogy ezáltal biztosítsák fennmaradásukat.
Csúzán a Hajnalcsillag körülbelül egyidős a Csárdással, így szinte a kezdetek óta szolgál az ifjúsági táncegyüttes utánpótlásául. Itt a gyerekek mindig felnéztek az ifjúsági tánccsoport tagjaira, sohasem kellett noszogatni őket, hogy táncoljanak.
Pinkert Ilona, a Hajnalcsillag vezetője lapunknak elmondta, jelenleg is vannak olyan tizenéves kistáncosaik, akik néha már részt vesznek a Csárdás próbáin is, és buzgón mesélik, mutatják a tanultakat.
– Az is hatalmas motivációs erő számukra, hogy felléphetnek különböző néptáncszemléken. Sokat jelent számukra a próbákon eltöltött idő, hát még az, ha bemutathatják, amit tanultak – mondta Ilona.
A néptáncpróbákon fejlesztik zenei és tánckészségüket, ritmusérzéküket, de egyúttal közösségfejlesztő szerepük is van a gyakorlásoknak, a színpadra állás pedig az önbizalmukat növeli.
A szereplés jót tesz a gyerekek önbizalmának
Cserepes Zoltán, a Kórógy Hagyományőrző Egyesület elnöke szerint is hatalmas „önbizalomdopping” a gyereknek, ha minél fiatalabb korban megadják számára a lehetőséget, hogy színpadra lépjen.
– Észre lehet venni, hogy a gyermektánccsoportban táncoló fiatalok mennyivel bátrabban szerepelnek nagyközönség előtt, mint azok, akik nem vesznek részt ebben a tevékenységben – állítja Cserepes, hozzátéve, a felnőtteknek is gondjuk adódhat a színpadra állással, ha nem gyakorolják.
A hagyományőrző egyesületben jelenleg tizenhatan vannak az 5-től 11 éves korosztályig, remélhetőleg ők alkotják majd néhány év múlva az ifjúsági táncegyüttest Kórógyon.
Cserepes elmondta, amikor a gyermektánccsoportot elindították, eleinte kicsit buzdítaniuk kellett a gyerekeket a részvételre. Idővel a tánccsoport „bejáródott”, évente számos vendégszereplésük van, és kirándulásokat is szerveznek.
– Később már „maguktól” is érkeztek új tagok, ezenkívül – folytatja Cserepes – Kórógy kis falu, ahol szinte mindenki mindenkinek családtagja vagy ismerőse, így egymást vonzzák be az együttesbe.
A fiatalok viszik tovább az elődök hagyatékát
Kopácson az Arany János Kultúregyesület is fontosnak tartotta, hogy a legfiatalabbakat is bevonja a közösségi tevékenységbe, valamint hogy nekik is átadja a falu népművészetét, ezért 2008-ban gyermektánccsoportot hoztak létre.
Varga József, a kultúregyesület elnöke lapunknak elmondta, pályázat útján először a tánccsoport népviseletét bővítették.
– Ragaszkodtunk hozzá, hogy a viseleten az egykori kopácsi ruházat motívumai jelenjenek meg, hogy így is tovább vigyük az elődök hagyatékát – mondja Varga József.
A gyerekek más régiók táncai mellett a régi kopácsi táncokat, népdalokat, meséket, játékokat is megtanulják.
A néptáncnak fontos szerepe van az identitás megőrzésében
A Várdaróc Magyar Kultúregyesületben 2012 óta foglalkoznak utánpótlás-neveléssel. A foglalkozás célja a népi hagyományok továbbéltetése, népszerűsítése, a mindennapi kultúrában betöltött szerepének erősítése, a néptánc megszerettetése és az utánpótlás-nevelés.
Az Andócsi Lívia által vezetett gyermektánccsoportba jelenleg közel húszan járnak az óvodás korosztálytól az általános iskola alsó tagozatában tanulókig, és folyamatosan bővül a csapat, mindig vannak új érdeklődők, az egyesületvezetők örömére. A gyerekeknek számos fellépésük van az év során, munkájukat kirándulással jutalmazzák.
Micheli Zsolt, a kultúregyesület vezetője szerint az utánpótlás-nevelésnek a magyar identitás kialakításában is fontos szerepe van.
– A faluból a gyerekek egy része nem magyar iskolába jár, így a tánccsoport hiánypótlásul szolgál, amelynek a keretei között elsajátíthatják népi-nemzeti kultúránkat – mondta Zsolt.
Ezen a véleményen van Kaján Mária, a Cserebogár gyermektánccsoport vezetője is Dályhegyen, ahol a nemzeti identitás megőrzése szempontjából még nehezebb helyzetben vannak.
– A Cserebogárból az összes gyerek jár anyanyelvápolásra, vagyis fakultatív magyarórákra, az iskolában tanultakat pedig kicsit kiegészíti a kultúregyesületben való részvétel, ami fontos, mert nálunk a családokban sokszor nem fordítanak kellő figyelmet az anyanyelv megőrzésének fontosságára – mondta Kaján Mária.
Lapis János, a szent-lászlói Petőfi Sándor Kultúregyesület elnöke elmondta, Szentlászlón is javítani szeretnének a fiatalok magyar nyelvtudásán.
– Arra biztatjuk a fiatalokat, hogy ne csak táncoljanak és énekeljenek, hanem beszéljenek is magyarul a próbákon – mondta Lapis János.
Kiskőszegen most alakult gyermektánccsoport
Kiskőszegen eddig csak felnőtt tánccsoport működött, idén viszont megalakult a gyermektánccsoport is, februárban kezdtek gyakorolni a kiskőszegi HMDK-alapszervezet próbatermében. A tízfős csapatot az általános iskola felső tagozatosai alkotják, a legtöbben most ismerkednek a magyar néptánccal.
A kezdőlépéseket Labrović Szandra tanítja nekik. Már egy kalocsai koreográfiát is elkezdtek begyakorolni. A gyerekek nagy lelkesedéssel tanulják a táncot, szeretnének mihamarabb színpadképesek lenni, és a népviselet iránt is érdeklődnek. Erre pályáztak is a zágrábi Kisebbségi Tanácsnál, tudtuk meg Sipos Krisztinától, aki elmondta, bíznak benne, hogy lesz is majd lehetőségük ruhát varratni.
– Nálunk a gyerekek a Kiskőszegi Kisasszonyok és Legények tánccsoportnak köszönhetően kezdtek érdeklődni a magyar népi tánc iránt – nyilatkozta lapunknak Sipos Krisztina, hangsúlyozva, falujukban a felnőtt tánccsoport az első számú mozgatórugója a gyermektánccsoportnak.
Belőlük lesz előbb-utóbb a Kisasszonyok és Legények utánpótlása.
