Nagy port kavart az elmúlt napokban a Nova Televízió múlt heti adása, amelyben valószínűleg Horvátország egyik legrosszabb munkaadójáról rántják le a leplet. A Boso kereskedelmi láncról készült riportból kiderült, hogy a cég az agyonhajszolt és alulfizetett, szinte rabszolgasorban tartott, kiszolgáltatott dolgozók munkájára épül.
A Boso kereskedelmi egységek alkalmazottai havi 2-3 ezer kúnás fizetésért dolgoznak, és minden hónapban kötelesek ugyanitt legalább 700 kúnát elkölteni – ha ezt nem teszik meg, felmondás fenyegeti őket. Ez a cég egyik, a műsorban bemutatott belső levelezéséből derült ki. Ebben többek között az is áll, hogy minden üzletvezető a dolgozóktól köteles begyűjteni egy írásos nyilatkozatot arról, hogy miért nem költötte el a meghatározott összeget az adott hónapban.
– Ha nem vásároltam ennyiért az üzletben, az első hónapban egy figyelmeztetést kapok, a következőben pedig már jön a felmondás. Megalázva és átverve érzem magam. Megkerestem ezt az összeget, de vissza kell adnom. Azért dolgozom, hogy eltartsam a családomat – mondta a műsorban az egyik dolgozó, aki nem fedte fel kilétét a főnökétől és a Boso kerekedelmi lánc tulajdonosától, Bosiljko Stanićtól való félelmében.
Egy másik alkalmazottnak viszont, aki 14 évet húzott le ilyen körülmények között, elege lett és úgy döntött, kitálal, és feljelentette munkaadóját. Az utolsó figyelmeztetés már sok volt számára, összeroppant, most betegszabadságon van. Férjével úgy döntöttek, a munkaügyi felügyelőséghez fordulnak. Két nappal később az üzlet, ahol dolgozott, a cégvezetéstől megkapta az utasításokat, hogyan kell a felügyelőség látogatásakor viselkedniük.
A 700 kúnás havi vásárlás pedig csak a jéghegy csúcsa annak, ahogy az itt dolgozókat kihasználják. Stanić az alkalmazottait abban az esetben is megbünteti, ha például az adott hónapban nem adnak el annyi kiflit, amennyit ők előírtak. Ha nem teljesítették a normát, 200 kúnára bünteti őket. A sérelmezett elmondta, így sokszor maguk vásárolták meg a fennmaradó mennyiséget. Ugyanez vonatkozott a Boso márkatermékeire is, amiből szintén teljesíteni kellett az előírt normát, a fölösleget nem küldhették vissza a raktárba, ezt is saját maguk vásárolták föl. Így az egyik dolgozó azt is elmondta, hogy most tele van az otthoni kamrája olyan lejárt termékekkel, amilyeneket egyébként soha nem vett volna meg.
Egy másik megalázó momentum az is, amikor minden műszak után átnézik őket, és ha olyan termék van náluk, amiről nincs számlájuk, az lopásnak számít.
A műsort követően a munkaügyi felügyelőség is vizsgálatot indított, és kiderült, hogy számos téren nem tartják be a munkavállalók jogait. Közben a kereskedelmi lánc neve egy tömeges szalmonella-fertőzéssel is kapcsolatba került, ebben az ügyben is még tart a vizsgálat.
A Boso cégről már pár évvel ezelőtt is derültek ki hasonló dolgok, a média akkor is foglalkozott vele, de úgy tűnik, abból az esetből sem lett semmi, ezért is nyilatkozhatott olyan magabiztosan és pökhendien a cégtulajdonos a tévéstábnak is, és még azt is megengedhette magának, hogy az alkalmazottait barmoknak nevezze.
És sajnos ma, amikor több mint 220 ezer munkanélküli van az országban, mindig talál újabbakat a „nyájába”, egyébként 1700-an dolgoznak neki.
