Több száz tűzszerész tüntetett múlt hét szerdán Zágrábban, hogy felhívja a figyelmet az aknamentesítési feladatok végzése során kialakult tarthatatlan állapotokra.
A tűzszerészek kifogásolják, hogy számos aknamentesítést végző cégnek nincs munkája, és amelynek van, irreálisan alacsony áron dolgozik. A rossz jogi szabályozás szerintük a szakma megsemmisüléséhez vezetett. A munkahely elvesztésétől való félelem és a pszichikai nyomás miatt pedig nőtt a balesetek száma munkavégzés közben – hangsúlyozták.
A kormánytól azt kérik, hogy az aknamentesítő tevékenységet vonják ki a piaci verseny szabályai alól. Azt is követelik, hogy a szakszervezetekkel közösen a kormány dolgozzon ki egy új ágazati kollektív szerződést, valamint biztosítsa a tűzszerészek számára a lehető legnagyobb biztonságot munkájuk során.
Horvátország a világ gyalogsági aknák által leginkább veszélyeztetett országainak egyike.
A horvát aknamentesítő központ (HCR) adatai szerint az 1990-es évek első felében kirobbant háborúból visszamaradt aknagyanús területeknek több mint a felét tisztították meg eddig. Még kilenc megyében – összesen 68 város és járás területén – mintegy 479 négyzetkilométernyi területet kell átvizsgálni. A HRC adatai szerint közel 46 ezer aknát kell még hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Ilyen veszélyeztetett terület a Drávaszög is, ahol a horvátországi magyar lakosság 70 százaléka él.
Az ország területén jelenleg is 13 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területetekre.
Az aknamentesítést 2019-ig tervezik befejezni, a munkálatok menetét azonban nagyban befolyásolják az anyagi lehetőségek. A háború kitörése, 1991 óta az ország területén összesen 1979 ember sérült meg aknabalesetben, közülük 511 bele is halt sérüléseibe. Munkavégzés közben 36 tűzszerész vesztette életét, és 89 sérült meg. (mti)
