Többször is beszélgettünk már arról, hogy még néhány év, és megszűnhet lapunk olvasótábora. Mert ugyan ki vesz meg majd egy hetilapot, ha annak tartalmát az interneten is elolvashatja, arról nem is beszélve, hogy a hírek sokszor aktualitásukat vesztik az egy héttel később megjelenő nyomtatott sajtóban. Egyelőre vidékünkön még viszonylag kevesen használják az internetet, és közülük még kevesebben a napi eseményekről való tájékozódásra.
Itt van például az évtized legnagyobb találmánya, amelyről lehet jót is, rosszat is mondani: az új közösségi oldal, a Facebook. Ahol percre pontosan tudni lehet, ki hol van, és mit csinál éppen. A dolognak persze hátulütői is vannak, megszünteti a privát szférát, gátolja a valós emberi kapcsolatok kialakulását, és lehetetlenné teszi az érdemi irodai munkát, valamint még sok másról eltereli a figyelmet, például a tanulásról, hisz a Facebook a fiatalok körében a legnépszerűbb.
Vannak jó oldalai is a találmánynak: olyanokkal tarthatjuk a kapcsolatot, akikről különben évekig nem hallanánk semmit. Így viszont nyomon követhetjük életük rezdüléseit akkor is, ha a világ másik felén élnek (természetesen csak akkor, ha az illető meg akarja osztani velünk).
Érdekes adat, hogy egymillió fejlesztő foglalkozik a Facebook-alkalmazások írásával. Jelenleg több mint 500 millió felhasználója van, akik közül 200 millió naponta látogatja az oldalt, és átlagosan 55 percet tölt el rajta. Ha ezt az időt 5 dolláros minimálórabérben „fészbukozás” helyett munkával töltenék, összesen 916 millió dollárt keresnének naponta! Ha a Facebook létező ország volna, ez lenne a világ harmadik legnépesebb állama: csak Kína és India előzné meg népességben. A Facebook becsült értéke ma, hat évvel az indulás után 7,9-11 milliárd dollár között van. Mark Zuckerberg húszéves korában hozta létre a Facebookot, ma pedig – hat évvel később – milliárdos.
Hogy azok, akik nem tagjai ennek a közösségi oldalnak, akik nem haladnak a korral – hisz én is ismerek a saját korosztályomba tartozók között is olyanokat, akik egyáltalán nem élnek a modern technika eme vívmányával, és azt sem tudják, hol kell bekapcsolni a számítógépet -, nem biztos, hogy valamiről is lemaradnak. Pontosabban fogalmazva: nem biztos, hogy értéket képviselő dologról maradnak le.
Az pedig, hogy nem lesz igény az újságírásra, nem valószínű. Akármennyi és akármilyen információ érkezik is az interneten, feldolgozásukhoz mindig szükség lesz az újságírók munkájára, szakértelmére és ellenőrzésére.
