Október 30-án, vasárnap hajnali 3-kor 2 órára, vagyis egy órával vissza kell állítani az időmérőket, amivel kezdetét veszi a téli időszámítás.
Az őszi óraátállítással térünk vissza tulajdonképpen a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt hagytunk el.
Kezdetben kifejezetten azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet az óraátállításos időszámítással megtakarítani, és más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot. Előny az is, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. De az előnyök közé sorolják azt is, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is kisebb.
Egyre több ellenzője van az óraátállításnak
Kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több világos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Az óraátállítás kihat szervezetünkre is, és rövid időre felborítja alvásritmusunkat is, igaz, ez néhány napon belül helyreáll.
Az ellenkező irányú téli óraátállításnak nincsenek kedvezőtlen hatásai szervezetünkre.
Oroszországban eltörölték a téli időszámítást
Idén március 27-én utoljára állították át az órákat a két kontinensen elterülő Oroszországban. Medvegyev elnök rendelete szerint ugyanis az országban innentől kezdve végleg ezen időszámítás szerint mérik az idő múlását. Az óraátállítás ellen az elnök 2009-ben kezdett el kampányolni, legfőbb érve az volt, hogy a rendszer nem jelent akkora energia-megtakarítást, mint ahogy azt elvárják tőle, ugyanakkor az óraállítgatás megviseli az embereket, felborítja bioritmusukat és stresszt okoz. Sőt, nem csak az embereknél: az elnök egyik beszédében kitért arra is, hogy a teheneknek milyen stresszt okoz, hogy az óraátállításkor nem a megszokott időben fejik meg őket. Tudományosan egyébként még nem igazolták az óraátállítás negatív egészségügyi hatásait.
A téli időszámítás eltörlésével Oroszországban az óraátállítást alkalmazó országokhoz képest (Európában Litvánia kivételével az összes ország ilyen) egy órával nő az időeltolódás. Medvegyevnek egyébként szívügye az időzónák témája, nem ez az első eset, hogy ilyesmivel foglalkozik személyesen: tavaly megszüntetett egy teljes időzónát Oroszország középső részén, illetve a Kamcsatkai-félszigetet „behúzta” az eggyel nyugatabbra levő időzónába, nyolc órára csökkentve ezzel az időeltolódást az ország keleti és nyugati határai között.
Több országban, így nálunk is szóba került, hogy tavasszal már nem térnénk vissza a nyári időszámításra, de ennél többet azóta sem lehet tudni.
