Ági, kényelmesen elhelyezkedve a fotelben, a reggeli kávéját kortyolgatja. Átöleli a csend és a magány. Jó, hogy van ez a macska, most az ölében szuszogva alszik. Érzi a melegségét, ami olyan megnyugtató. Elmerül a gondolataiban – milyen jó volt, amíg a kisfia ott ugrándozott körülötte.
Ágit a barátja még akkor cserbenhagyta, amikor közölte vele, hogy terhes. Semmi áron nem akart megválni a babájától, és hősiesen vállalta az egyedülálló anya szerepét. Minden csalódását elfelejtve szeretettel nevelgette kisfiát. Emlékszik a reggeli rajzfilmek zenéjére, az esti mesék varázslatos hatására, mert az éjszaka csendjében összebújva aludtak együtt a fia kamaszkoráig.
Milyen jó is volt! Nem esett nehezére két munkát is vállalni, csak hogy fiának biztosítani tudja a gondtalan gyerekkort.
Ahogy kamaszodott, az öröme kicsit keserédes lett, a veszteség előérzete miatt lett rosszabb a kedve. Tudta, hogy újra kell majd fogalmaznia önmagát és a helyét a világban. Laci már a haverokkal szórakozott, de szorgalmasan tanult is. Főiskolára készült.
A leválás teljesen természetes folyamat, ha minden jól megy. Laci önálló felnőtté vált, és anyjával egészséges és szeretetteljes kapcsolatot ápolt. Jólfizető állást kapott, és barátnőjével már a házasságot tervezte.
Múlt az idő, és megszülettek az unokái. Nagy örömmel vette tudomásul, hogy lett feladata, és ha csak tehette, segített a fiataloknak. Ez sajnos nem tartott sokáig, mert Lacinak szeretője is volt, ahol szintén megszületett a várva várt kislány. Amikor ez kitudódott, a felesége összepakolt és a gyerekkel elköltözött egy másik városba. Minden kapcsolatot megszüntetett Lacival és az anyósával. Ági soha többé nem láthatta az unokáit.
A barátnő a kislánnyal szintén faképnél hagyta Lacit, aki nem akart újra házasságot kötni. Ági még meg sem nézhette a kisbabát, pedig mindig is vágyott egy ilyen kicsi lányra.
Három unokája volt, de egyiket sem láthatta, nemhogy szeretgethette volna őket.
Amikor fia bejelentette, hogy külföldre megy dolgozni, Ági majdnem elájult. Hiába látta, hogy a fia nincs elkeseredve, ő nem tudott belenyugodni a helyzetbe. Az járt a fejében, biztosan ő is hibás, hiszen a fia csak a csonka család mintáját ismerte Áginak köszönhetően. Laci azt látta az anyjától, hogy egyedül is lehet boldogulni az életben. Ez egyáltalán nem vigasztalta Ágit. Szinte belerokkant a magányába.
A cikk az elektronikus média többféleségének és különbözőségének fejlesztéséről szóló Alap által került társfinanszírozásra.
