Újraindult a homokkitermelés Horvátországban

0
12

Horvátország 2009-ben környezetvédelmi okokra hivatkozva betiltotta az országban a folyami homok és kavics kitermelését. A bányászati tilalom az évek során a folyómedrek feltöltődéséhez vezetett, ami fennakadásokat okozott a hajózásban és növelte az árvízveszélyt is. A kormány gazdasági okokból nemrégiben újra engedélyezte a folyami bányászatot.

Horvátország 2009-ben csatlakozott a Natura 2000-hez, melynek következtében több természetvédelemi törvény is született. Az egyik ilyen törvény megtiltja a folyókból a homok és sóder kitermelését azzal az indokkal, hogy az környezetromboló hatással van és árt a térség élővilágának. A törvényt végül 2013-ban némiképp átírták, melynek értelmében nagyon szigorú feltételek mellett ugyan, de engedélyezték a mederhordalék kitermelését. A liberalizáció nem hozott érdemi változást, mivel a szigorú előírások miatt nem volt kifizetődő a kitermelés, ezért egy bánya sem nyitott újra. A tiltásnak leginkább a szomszédos államok, azok közül is Bosznia-Hercegovina és Szerbia örültek leginkább, hiszen Horvátországnak a homok- és sóderszükségletét a tilalmak miatt importból kellett kielégítenie. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy míg a Duna és a Száva horvát oldalán bezártak a kotrók, addig a folyók túlpartján a szerbek és a bosnyákok növelték kapacitásaikat, hogy ki tudják szolgálni a horvát piacot is. Ez az építkezési nyersanyagok árának megduplázódásához vezetett, hiszen a megnövekedett szállítási költségeken kívül még vámot is kellett fizetni a külföldi homokért és kavicsért. Az elmúlt tíz évben Bosznia-Hercegovinából és Szerbiából több mint egymilliárd euró értékben szállítottak homokot és sódert Horvátországba.

Sok gondot okozott a felgyülemlett homok

A mederbányászat beszüntetése az elmúlt egy évtized során több olyan problémát is okozott, melyekkel a törvényalkotók nem számoltak. A Száva folyó medrében a vastagon felgyülemlett üledék megnövelte az árvízveszélyt, a Dráva pedig az év egy részében hajózhatatlanná vált. Utóbbi gazdasági szempontból nem elhanyagolható, hiszen emiatt nem tud üzemelni az eszéki teherkikötő és a turistahajók sem tudnak kikötni a Dráva-parti városban. A horvát kormány ezért úgy döntött, hogy engedélyezi a Drávából a kitermelést, a kö-zeljövőben pedig fokozatosan a többi folyón is megszünteti a tilalmat. A tiltás feloldása már évek óta téma a közbeszédben, de végül a koronavírus-járvány tolta meg az ügy szekerét, mivel jelentősen megnehezedett a határok átjárása, így a homokimport is. Az első kotró a Dráván a húsvét előtti napokban kezdte meg működését az Eszék melletti Petrijevcinél.

Tiltakoznak a természetvédők

A Dráva kotrása ellen több helyi természetvédő csoport is tiltakozását fejezte ki. Úgy vélik, hogy a mederbányászat káros hatással van az ökoszisztémára, és nem értenek egyet azzal, hogy bizonyos körök üzleti érdekei felülírják a környezet védelmét.