Szombaton Zágrábban jubileumi ünnepségre került sor az Ivan Gundulić Általános Iskola magyar tagozata fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából. A rendezvény nemcsak egy intézmény múltját idézte föl, hanem egy közösség kitartását, identitását és jövőbe vetett hitét is jelképezte.
A zágrábi magyar oktatás története jóval több, mint egy iskolai tagozaté: egy szórványban élő közösség tudatos önmegtartó stratégiája. Az 1996–97-es tanévben indult el a két tannyelvű, úgynevezett B modell szerinti oktatás, amelyben a diákok tantárgyaik egy részét magyarul, másik részét horvátul tanulták. Ez a modell hosszú éveken át biztos alapot jelentett, ám az elmúlt időszakban új szintre lépett a kezdeményezés. A szülők és pedagógusok közös döntése nyomán ugyanis áttértek az A modellre, vagyis a teljes egészében magyar nyelvű oktatásra. Ez nem egyszerű szervezeti változás, hanem valódi mérföldkő: egy világos üzenet arról, hogy a nyelv nem kompromisszum kérdése, hanem identitás. A 2025-26-os tanév kezdetén az Ivan Gundulić Általános Iskolában működő magyar tagozat diákjai egy teljesen felújított és tágasabbá alakított tanterembe ülhettek be. A fejlesztés a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége támogatásával valósult meg, a szervezet kiemelt figyelmet fordít a magyar nyelvű oktatás feltételeinek javítására.
Horvátország szívében magyarul
A jubileumi ünnepségen a múlt és a jelen szorosan összekapcsolódott. A diákok Mátyás királyról szóló előadással készültek, amelyben a magyar mondakincs egyik legismertebb alakját idézték meg. A választás nem véletlen: az igazságosság, az erkölcsi rend és a közösségi értékek mind olyan kapaszkodók, amelyek egy kisebbségi közegben különösen nagy jelentőséggel bírnak. Draganić Hajnalka tanítónő, aki a kezdetektől részese az ügynek, személyes hangon beszélt az elmúlt három évtizedről. Mint mondta, számára különleges jelentőséggel bír, hogy „Horvátország szívében magyarul taníthat”, és hogy munkájával hozzájárulhat ahhoz, hogy a szórványban élők megőrizzék nyelvüket és kultúrájukat. Hozzátette: egy-egy ilyen ünnepség nemcsak bemutatkozás, hanem üzenet is a szülők felé – arról, hogy érdemes ezt az utat választani. A jövő szempontjából ugyanis kulcskérdés, hogy hány gyermek iratkozik be a tagozatra, és felismerik-e a családok a magyar nyelv megtartásának jelentőségét.
A szülők részéről is erős a kötődés és az elköteleződés. Lorencz Katalin, aki több mint egy évtizede él családjával Zágrábban, arról beszélt, hogy számukra a tagozat lehetőséget ad arra, hogy gyermekeik ne csak beszéljék, hanem mélyebben is értsék a magyar nyelvet és kultúrát. Kiemelte: az iskola egyik legnagyobb értéke a közösség és a kis létszámú osztályokból fakadó személyes figyelem, amely szinte egyéni nevelést tesz lehetővé. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az anyanyelvápolás jelenlegi formája nem elegendő, ezért jó lenne, ha a magyar nyelvű oktatás hosszabb távon, akár gimnáziumi szintig is elérhető lenne Zágrábban.
Meghatározó intézményi háttér és közösségi felelősségvállalás
Balázs-Piri Zoltán, a Zágrábi Magyar Kisebbségi Tanács (Önkormányzat) elnöke hangsúlyozta: a magyar óvodai és iskolai tagozat a zágrábi magyarság legfontosabb tartópillére az immár több mint kilenc évtizede működő Ady Endre Magyar Kultúrkör mellett. Mint fogalmazott, ezek nélkül az intézmények nélkül nehéz lenne elképzelni a közösség jövőjét, hiszen a ma idejáró gyerekek lesznek a holnap felnőttjei. Az ünnepség keretében az Ivan Gundulić Általános Iskola igazgatója és a szóban forgó magyar kisebbségi önkormányzat elnöke is okleveleket adott át a tagozaton tanító tanárnőknek és minden olyan intézmény képviselőjének, akik bármilyen módon támogatták és segítették a magyar tagozat működését. Többek között a HMDK is díszoklevelet kapott az iskolától és a zágrábi magyar kisebbségi önkormányzattól. A tagozat sajátossága, hogy nem egy homogén közegből merít – a diákok a város különböző részeiből érkeznek, közülük sokan vegyes házasságokban születtek, és olyan családokból is jönnek, ahol a magyar nyelv már nem a mindennapi kommunikáció része.
Az eseményen részt vett Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke, Csapó Nándor, a horvát Tudományos és Oktatási Minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős igazgatóságának a vezetője, valamint dr. Rusz Radován, Magyarország zágrábi konzulja is.
Leszögezhetjük, hogy az iskola szerepe túlmutat az oktatáson: hidat képez generációk és identitások között.
