Újabb helyreigazítás, most a Jutarnji listben

196

A zágrábi magyar nagykövetség újabb cikkre volt kénytelen reagálni. A Jutarnji list múlt heti számában ugyanis arról cikkezet, hogy „a magyarok nem akarnak emlékezni arra, hogy nekik is át kellett élniük a menekültek sorsát”. A lap római tudósítója párhuzamot vont a 1956-os magyar menekültek helyzetével és a jelenlegi menekültválsággal. A cikk szerzője azt írja: fél évszázaddal ezelőtt szégyenérzet fogtak el, amikor látta a magyar menekülteket koldulni a vasútállomásokon, most pedig a magyar kormány miatt szégyelli magát. Felteszi a kérdést: „Miért, milyen joggal bánik most ilyen lelketlenül Magyarország a menekültekkel, akik a háború elől menekülnek?”

A Jutarnji list néhány nappal később teljes terjedelmében megjelentette a zágrábi magyar nagykövetség reagálását a véleménycikkre, amelyből mi is idézünk most.

A zágrábi Magyar Nagykövetség közleményében azt írja: „A nagykövetség sajnálattal állapítja meg, hogy a szerző történelmi korokat összekever történelmi helyzetekkel, az európai népeket elválasztó vasfüggönyt az Európai Unió és a Schengeni Övezet külső határaival, nem utolsósorban az illegális migrációt és az embercsempészetet a napjainkra kialakult gazdasági érdekű népvándorlással.” A horvát médiában Magyarországról megjelent rendkívül hatásvadász és gyakran manipulatív szándékú tudósítások vonatkozásában a nagykövetség emlékeztet arra, „hogy a nehezen kezelhető tömeges, illegális határátlépések ellen Magyarország az uniós és schengeni övezeti előírások tiszteletben tartásával jár el. Meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzet kezelésében a Balkán-félszigeten fekvő országok hatóságainak is az uniós szabályozás szellemében kellene eljárnia.”

A nagykövetség szomorúan nyugtázza, hogy a szerző szakértői múltja ellenére úgy példálózik az ’56-os magyarországi eseményekkel, hogy közben nem képes felidézni a ’90-es évek jugoszláv történéseit, sem az akkori menekültkérdésben tanúsított magyar szolidaritást. „Csak remélni tudjuk, hogy ez nem volt szándékos a részéről. Hogy ebben biztosak legyünk, szeretnénk emlékeztetni, hogy a volt Jugoszláviában élő népek függetlenségükért és önállóságukért történt küzdelme során Magyarország volt az a szomszéd, amely vallási vagy etnikai különbségtétel nélkül minden menekültet befogadott. Az 1990-s évek elején Magyarország 50 ezer horvát, 80 ezer boszniai és több ezer más nemzetiségű menekültet fogadott be a szerző egykori hazája területéről, és biztosított számukra szállást, étkezést, oktatást és még a vallás gyakorlását is. Mindez éveken keresztül tartott, ezért is fordul elő, hogy ma több száz olyan felnőtt él Horvátországban, aki magyarországi iskolában szerzett bizonyítványokkal tudott visszailleszkedni az időközben önállóvá vált Horvátországban a társadalomba és a munka világába.

Ezzel szemben ma Magyarországra naponta 3000 illegális menekült érkezik.”

Majd azzal folytatja: „Bízunk abban, hogy a lap olvasói nem szorulnak a történelemkönyvek segítségre, hogy felidézzék: Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök milyen mértékű szolidaritást tanúsított Horvátország integrációs törekvéseinek támogatásához, hogy a horvát nép Európa egyenrangú nemzetévé váljon.”

Végezetül pedig kiemelik, hogy „Magyarország október 23-án ünnepli az 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó nemzeti ünnepét, amelyen akkor is megköszönjük a volt Jugoszlávia területén élő horvát népnek a politikai, és nem gazdasági okokból hazájukat elhagyó magyarok befogadását Eszéken, Pélmonostoron, Verőcén, Csáktornyán, Fiumében és Splitben is, ha a volt jugoszláv határőrök a forradalom napjai elején megtagadták számukra a határátlépést. Akkor is megköszönjük, ha az akkori jugoszláv hatóságok azokat a magyarokat, akik nem tudtak továbbutazni a kikötőkön keresztül, hetekkel később átadták a kommunista rendszert még évtizedekig fenntartó elvbarátaiknak, hogy több éven keresztül börtönben bűnhődjenek haza- és szabadságszeretetük miatt. A velük való szolidaritásról még nem olvastunk horvát újságírók tollából.”

{fcomments}