A kulturális örökség napjain 135 magyarországi és 7 határon túli település 329 helyszíne várja a látogatókat sétákkal, épületbemutatásokkal és rendezvényekkel.
A kulturális örökség napjai minden évben egy központi téma köré szerveződnek. Az idei rendezvény, amelyet szeptember 20-án és 21-én tartottak, három évfordulóhoz is kötődik: a látogatók az első világháború kitörésének századik, a holokauszt hetvenedik évfordulójával, valamint Ybl Miklós születésének bicentenáriumával kapcsolatos eseményeken vehetnek részt – ismertette az esemény keddi sajtótájékoztatóján L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki elmondta, hogy több mint 20 helyszín, 20 rendezvény, 20 séta kapcsolódik Ybl munkásságához és a historizmus korához, 10 rendezvény és nyolc séta emlékezik meg az első világháborúról, a holokauszt-emlékhelyek közül pedig a temetőkkel együtt 20 nyit ki a szeptemberi hétvégén.
Ausztriában öt helyszín: a máriafalvai templom, a Martin-laktanya és további kisemlékek lesznek nyitva, Szlovákiából, Romániából és Szerbiából pedig egy-egy helyszín regisztrált.
Az örökségnapok gondolata 1984-ben, Franciaországból indult, ma már évente 48 országban rendezik meg az Európai örökség napjait (European Heritage Days), Magyarországon a Kulturális örökség napjait. Ezt 1999-től az Országos Műemlékvédelmi, majd 2002-től a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezte, 2013-ban a Belügyminisztérium és Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint annak háttérintézményei összefogásával valósult meg, 2014-ben pedig a Belügyminisztérium és a Lechner Lajos Tudásközpont kezdte meg a szervezést, amelyet egy augusztusi kormányrendelet értelmében a Miniszterelnökség és a Foster-központ vett át és fejez be.
{fcomments}
