Az előttünk álló évtizedekben kénytelenek leszünk szembenézni a klímaváltozás egyik legnagyobb veszélyével, a tengerek szintjének emelkedésével, valamint a különböző hurrikánok és tájfunok pusztításával. A híradások már ma is telis-tele vannak a különböző természeti katasztrófák képeivel. Mindez a jövőben valóban fokozódni fog?
A tengerszint emelkedésével országok tűnhetnek el a térképről. Így például a Maldív-szigetek az Indiai-óceánban – olvasható a világhálón, de vannak számunkra ismertebb helyek is, ilyen például Hollandia és Velence. Az utóbbi években többször lehetett látni, hogy a velencei Szent Márk téren gumicsizmában kávéztak a turisták. Hollandia lakosságát pedig egyre többször sújtják az áradások, az ország 25%-a ugyanis a tengerszint alatt helyezkedik el.
Hogy mennyire emelkedik majd a tengerszint, az még vitatott. A következő „fenyegetést” is a neten találtam: „A Kormányközi Testület a Klímaváltozásról, vagyis az IPCC jelentése szerint a következő évszázadban a tengerszint-emelkedés eléri az egy métert, míg a tudományos világ egyes képviselői azt állítják, ha a globális felmelegedés folyamata ugyanolyan ütemben gyorsul tovább, mint eddig, 1950 óta, akár ötméteres emelkedést is megérhetünk. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig akár 12 métert is emelkedhet a tengerszint, amennyiben például Grönland és a Nyugat-Antarktisz jégtakarói teljesen felolvadnak.”
Ezek szerint ha csak az ötméteres emelkedés is bekövetkezik, az megrázza Európát: a part menti nagyvárosok, mint amilyen például Amszterdam vagy Hamburg, teljesen eltűnnek, és nagy valószínűséggel betör a víz London belvárosába is. Elsüllyedhet még Lisszabon, Marseille és Bologna is. A nyolc méternél viszont az Egyesült Államok szinte teljes keleti partvidéke is érintett lesz, beleértve New Yorkot és Washingtont is.
De hogy maradjunk saját házunk táján, és ne a nagyvilágot kémleljük, itt van a mi Adriánk. Mi legalább annyira érintettek vagyunk, mint szomszédaink, az olasz tengerparti városok, vagy más, a tengerhez közel épült települések.
A múlt héten a Sandy nevezetű hurrikán csapott le az USA keleti partján, Horvátországban pedig a Ladislav ciklon hatására emelkedett meg a tengerszint, és öntötte el Rijekát, Crikvenicát, Šibeniket, Zadart és több tengerparti kisebb teleülést is a víz. Rijekában zebrán úszkáló halak okoztak szenzációt, amit az egyik horvát kereskedelmi csatorna is megörökített, míg New Jersey-ben kisebb cápák úszkáltak az utcán!
Horvát szakemberek is vitatkoznak a tengerszint emelkedéséről. Előrejelzéseik szerint a következő 100 évben akár 50 centiméterrel is megemelkedhet majd az Adria vízszintje. Mindez annak az éghajlatváltozásnak a része, amelyet a magas szén-dioxid-kibocsátás okoz.
A világ legnagyobb légszennyezői Kína és az Amerikai Egyesült Államok. Európa, köztük Magyarország és Horvátország eltörpül a nagy „szennyező országok” szén-dioxid-kibocsátása mellett, mégis mindnyájan szenvedő alanyai vagyunk a globális felmelegedésnek. Az említett nagyhatalmak kormányai, amelyek a leginkább felelősek mindezért – ugyanakkor lakosságuk sorozatosan és sokat szenved a szóban forgó katasztrófáktól -, fittyet hányva a problémára, nem is próbálnak a helyzeten változtatni.
A Kiotói Egyezmény egy 1997-ben aláírt, a fejlett országokat tömörítő nemzetközi egyezmény, amelyben a résztvevő, iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy szén-dioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal, az 1990-es szint alá szorítják vissza. Az USA és Kína ugyan aláírta, de a mai napig sem ratifikálta az egyezményt.
{fcomments}
