Jegyzetem írásával egy időben zajlott a magyar Országgyűlés ülése, amelynek egyetlen napirendi pontja az államfőválasztás volt. Az urnában 305 szavazólapot találtak. Az érvénytelen szavazatok száma három volt, az igen szavazatoké pedig 262 (ami annyit jelent, hogy minden fideszes Áderre szavazott). Így Áder Jánost már az első fordulóban, kétharmados többséggel Magyarország új köztársasági elnökévé választották.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlását.
Az MSZP és az LMP már korábban jelezte, hogy nem vesznek részt az államfőválasztáson. A Jobbik ugyan részt vett, de nemmel szavazott. Az MSZP korábban, kétharmados többséggel, kétszer is választott köztársasági elnököt.
Hét évvel ezelőtt Áder János még a Fidesz frakcióvezetőjeként a házszabály adta lehetőségeket maximálisan kihasználva elérte, hogy szocialista fölénynél az MSZP-s Szili Katalinnal szemben Sólyom László nyerje meg akkor a szavazást, akit viszont csak a harmadik körben választottak meg.
2000-ben Mádl Ferencet is csak a harmadik körben választották meg, de csak mert a Fidesznek és koalíciós partnerének, a kisgazdáknak nem volt kétharmada.
1995-ben az MSZP-SZDSZ kétharmad könnyedén választotta újra Göncz Árpádot, aki 1990-ben az MDF-SZDSZ-paktum alapján szintén úgymond könnyen lett köztársasági elnök.
2010-ben Schmitt Pált is kétharmados többséggel választotta köztársasági elnökké a Fidesz, az első körben.
Az alkotmány, illetve az alaptörvény rendelkezései alapján a köztársasági elnököt öt évre választják. Így hiába töltött ki Schmitt Pál csaknem két évet a megbízatásából, Ádert János nem az abból hátralevő időre, hanem teljes, ötéves ciklusra választotta meg a parlament.
Mindegyik magyar köztársasági elnöknek volt politikai múltja, vagy tartozott valamelyik politikai párthoz. Schmitt Pálon kívül mindegyik jogász is volt, és mindegyiküket kétharmados többséggel választotta meg az Országgyűlés.
A mostani köztársasági elnök a legfiatalabb az összes közül. Áder János 1959-ben született Csornán. Orbán Viktorral egyetemi évei alatt találkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-ban rövid ideig együtt tanultak a Bibó István Szakkollégiumban. 1988-ban részt vett a Fidesz megalapításában. A pártban több posztot is betöltött: volt kampányfőnök, ügyvezető alelnök, frakcióvezető-helyettes és frakcióvezető, végül pedig a párt EP-képviselője.
Áder János megválasztása után első államfői beszédében arról szólt, hogy a felkérés előtt önvizsgálatot tartott. Azt mondta, sose riadt vissza a feladatok vállalásától, de a köztársasági elnöki tisztség a legkomolyabb feladat lesz számára.
Áder János megígérte, a magyar érdekek, a magyar értékek szószólója lesz.
Áder megszólította az édesanyákat, a családjukért dolgozókat, a tisztességben megőszülteket, a fiatal, feltörekvő, nyugatos, polgárosuló nemzedékeket, a piaci szereplőket, a vállalkozókat, a fogyatékkal élőket, a megalázottakat, a megtévedteket is. „Senki ne adja fel a reményt” – mondta. A hívőket és a nem hívőket, a nemzeti kisebbségek tagjait, ’56 hőseit, a határokon túl élő magyarokat: Magyarországnak soha nem lesz közömbös a sorsuk – hangsúlyozta. A szomszéd népeknek, az EU-nak, a NATO-szövetségeseknek azt üzente: tisztelettel vagyunk feléjük, de mi is tiszteletet kérünk magunknak. Végül Kölcseyt idézte: „A haza minden előtt!”
Az új államfő május 10-én lép hivatalba.
