Évek óta mélyponton van a sertéstenyésztés, az állatállomány rohamosan csökken. A jelenlegi helyzetet még jobban megnehezíti, hogy az európai uniós közös agrárpolitikában (KAP) a 2014–2020-as időszakra nem irányoztak elő támogatást a horvát sertéstenyésztésre, ami a szakemberek szerint a horvát sertéstenyésztés végét okozhatja.
Jobb napokra is emlékeznek a horvát sertéstenyésztők. Az évek során a horvát sertésállomány megfeleződött. A korábbi egymillió fölötti szám mára hivatalosan 700 ezerre, egyes szakemberek szerint 500 ezer alá csökkent. Meglepő adatok ezek egy olyan országban, amelynek minden adottsága megvan hozzá, hogy fejleszthesse ezt az ágazatot. Ennél is érhetetlenebb, hogy a jócskán megcsappant állatlétszámot sem tudják értékesíteni az itthoni piacon. A hazai húsfeldolgozásban egyre nagyobb részarányt képvisel az import, mivel a magas takarmányárak miatt már mind kevésbé éri meg sertést tenyészteni. Évente 3 millió sertést szállítanak be külföldről. Ez nyilvánvalóan nagy 
problémákat okoz a hazai termelésnek, amely nem tud konkurálni az olcsó behozatallal. Az alacsony felvásárlási árból pedig nem tudják fedezi a termelés kiadásait.
Ezt igazolja vissza a sepsei Kovács Melinda is: náluk négy évvel ezelőtt még 250 sertés volt évente az ólakban, de kénytelenek voltak az állományt fokozatosan 60-70 darabra csökkenteni. Korábban a sertés húsát saját hentesüzletükbe értékesítették, de az üzletet is be kellett zárniuk. Melinda azt mondja, hogy a Hollandiából, Vietnamból és ki tudja még, honnan mindenhonnan szállított húsárut a boltokban friss áruként adják el, olcsón. A hazai sertés pedig a termelők nyakán marad vagy potom áron kell eladniuk.
Az állattenyésztők elégedetlenek a közös agrárpolitikával
Számos sertéstenyésztő nagy összegű beruházását hajtott végre annak érdekében, hogy felzárkózhasson a piacon. Milliókat költöttek a farmok modernizálására, ma pedig olyan nehéz helyzetben vannak, hogy csak áron alul vagy egyáltalán nem tudják értékesíteni az állataikat. Az állattenyésztők többsége úgy véli, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó közös agrárpolitika, amely nem lát elő támogatást a horvát sertéstenyésztők számára, a végét jelentheti az ágazatnak.
A közös agrárpolitika (KAP), az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszere az EU kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki, kereteiben a felzárkóztatási támogatásokhoz hasonlítható. A szubvenciós rendszer a termelőknek minimális felvásárlási árat és közvetlen kifizetéseket garantál. Ez az EU-s gazdáknak pénzügyi biztonságot teremt, így gondoskodva a mezőgazdasági javak kellő mennyiségű előállításáról. Széles körű viták folynak a rendszer reformjáról.
Nemzetközi mércével Horvátország nem számít jelentős mezőgazdasági országnak, de a termelők szerint a mezőgazdasági termelés, élelmiszer-előállítás ettől függetlenül stratégiai kérdés kell, hogy legyen egy nemzet gazdaságában. Emiatt szerintük sokkal nagyobb prioritást érdemel az agrárágazat, amelynek az előfeltételei adottak. Úgy vélik, amíg azok, akik a helyzeten változtatni tudnának, nem látják be ezt, maholnap csak külföldi, több száz kilométerről érkező fagyasztott árut vásárolhatunk majd, mert újabb és újabb horvát sertésfarmok ajtajára kerül lakat.
{fcomments}
