Az eszéki egyetem Bölcsészettudományi Kara adott otthont a XXX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszusnak április 14–15-én, melynek központi témája a nyelvhasználat és nyelvoktatás a mesterséges intelligencia korában volt.
Kétévente tartják meg a Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszust, melynek szervezését idén az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vállalta.
– A tény, hogy mi nyertük el a MANYE szervezésének lehetőségét, egy nagy szakmai elismerés. Az idei kongresszusnak a fő témája a mesterséges intelligencia használata az oktatásban, ami egy nagyon fontos téma. A világ változik, a diákok is, ők folyamatos vizuális ingereket, illetve másfajta ingereket követelnek az órákon, amivel nekünk lépést kell tartanunk. Az első plenáris előadónk dr. Pléh Csaba volt, nemzetközileg is elismert szakember, akinek a fő kutatási területe a pszicholingvisztika. Egy nagyon izgalmas témát dolgozott fel, ami minket is nagyon érint, ez pedig a kétnyelvűség. Hogyan használjuk mi, a Magyarország határain kívül élő kétnyelvűek/többnyelvűek a nyelvet? Nemcsak előadásokkal és szekcióelőadásokkal, hanem kerekasztal-megbeszélésekkel is készültünk, ahol szintén izgalmas témák voltak terítéken, az egyik ilyen a Glotta Nyelvi Intézet szerepe a nyelvmegőrzésben – tudtuk meg dr. Lehocki-Samardžić Anna professzor asszonytól, a kongresszus titkárától.
A kongresszus jelentőségét bizonyítja, hogy a világ számos országából jelentkeztek rá előadók, a Tokiói Egyetemtől kezdve egészen Amerikáig. A házigazdák gazdag kulturális jellegű elemekkel is bővítették a kongresszus programját, hogy az Eszékre látogató tudósok, nyelvészek közösségünk hagyományaival is megismerkedhessenek. Jakumetović Rozália, a Vukovári Magyarok Egyesületének elnöke Vukovári gyöngyszemek címmel tartott műhelyt, Tavaszodik a Drávaszögben címmel pedig Ruzsicska Ilonka, a pélmonostori Liszt utcai magyar óvoda igazgatója adott elő. Emellett egy, a Drávaszög és Szlavónia népviseleteiből összeállított kiállítás is a rendelkezésükre állt, valamint a kopácsi Arany János Kultúregyesület Tavirózsa tánccsoportja is bemutatkozott a kongresszus résztvevőinek.
A mesterséges intelligencia kora
A MANYE-kongresszust kétévente szervezik meg, és mindig aktuális témát járnak körül az előadások, az idei a mesterséges intelligencia hatásait vette górcső alá az oktatás területén.
– A Béta generáció most már a mesterséges intelligencia korába születik bele. Folyamatosan vizsgáljuk azokat, akik kisiskolásokként ebben nőttek föl, azt, hogy milyen hatások érték őket. Hirtelen megjelent egy olyan eszköz, amelyről azt lehetne gondolni, hogy a homo sapiens áll mögötte, pedig nem így van. A pedagógusok pedig koruknál és élethelyzetüknél fogva kicsit le vannak maradva, tehát meg kell várni azokat a tanárokat, akiknek ez már természetes, és akik el tudják mondani a gyerekeknek, a fiataloknak, hogy mi az igazi veszély, és mi az, ahol ez előny. Kérdés, hogy milyen támogatást tudunk nekik adni – mondta Prószéky Gábor, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének elnöke, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Az idei kongresszus társszervezői a Glotta Nyelvi Intézet, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma és a Horvát Oktatási és Nevelési Ügynökség voltak.
