A „mérgező élelmiszereket” a Google-keresőbe beírva, rengeteg találatot kapunk, amelyek megdöbbentő adatokat szolgáltatnak arról, hogy milyen sok olyan élelmiszer van forgalomban, amelyek veszélyt jelenthetnek az egészségre. Kissé abszurdnak tűnik, hogy vajon miért mérgező az a dolog, ami a létfenntartáshoz elengedhetetlen fontosságú táplálkozással kapcsolatos?
Nemegyszer írtunk már arról, hogy éppen milyen behozatali áru tartja rettegésben a fél országot, ugyanis mérget találtak benne, ami sok személy megbetegedéséhez vezetett. Hangsúlyozom még egyszer, behozatali árukról van szó. Merthogy az internetes kereső találatait böngészve akaratlanul is arra a következtetésre jutottam, hogy bizony elsősorban a gazdag Nyugatról mérgeznek bennünket, arra ugyanis nem volt példa, hogy horvát csirkefarmon mérgező táppal etették a szárnyasokat, egészségre fokozottan ártalmas permetszerrel kezelték a zöldség- és gyümölcsféléket. Felmerül a kérdés tehát, hogy mégis hogyan kerülnek be ezek a termékek az országba, és egyáltalán, minek kell mérgezni az élelmiszert?
De szemezgessünk az idei „felhozatalból”: januárban 100 ezer Németországból importált olyan tojást „raktak le” a horvát piacokon, amelyekben olyan hatóanyagot találtak, ami spontán vetélést és karcinómát idéz elő. Jelenleg a spanyol import uborka okoz riadalmat, aminek a fogyasztása már halálos áldozatot is követelt, de már suttognak mérgezett paradicsomról és zöldsalátáról is. Ezeknél a veszélyes EHEC-baktériumról van szó, amely a hasmenésjárványért felelős. A közegészségügyi hivatal szerint lehetőleg kerüljük a behozatali áruk fogyasztását, de ha mégis megvesszük, alaposan mossuk meg őket.
De persze nem csupán a nyers élelmiszerekkel van gond. Vannak életveszélyes gyerekjátékok, mérgező anyagot tartalmazó lábbelik, és a boltok polcain sorakozó különböző termékekről, amelyeknek jól ismerjük a márkáját, és naivan azt gondoljuk, ártalmatlanok, végül kiderülhet, hogy egészségkárosító és rákot előidéző összetevőket tartalmaznak. Gondolták volna, hogy például a Zvijezda ketchup és a light majonéz, valamint a Margo margarinok E211-es és E330-as összetevője rákot idézhet elő? Vagy hogy az E340-et tartalmazó Anamarija kapucsínók károsak az egészségre? Természetesen sokan vagyunk, akik évek óta ugyanazt a terméket fogyasztjuk, és bele sem gondolunk, hogy mennyi kárt okozunk vele szervezetünknek.
Az a szomorú helyzet, hogy igazán nehéz lenne olyan élelmiszert találni, amely a szó szoros értelmében egészséges, és nem csak azért aggatjuk rá könnyelműen ezt a jelzőt, mert a dobozán az olvasható, hogy light. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak manapság a biotermékek, és aki csak megengedheti magának, őstermelőtől vásárol, vagy éppen saját maga megtermeli, amire szüksége van.
Az, hogy a piac törvényei azt diktálják, hogy minél olcsóbb árut állítsanak elő a termelők, amit aztán a kereskedők olcsón el is tudnak adni, oda vezetett, hogy bárki bármilyen módszert bevethet a nyereség érdekében. De a történtek tudatában vajon csupán a pénztelenség kényszerít rá bennünket arra, hogy olcsóbb, de nagy valószínűséggel káros élelmiszereket és egyéb termékeket vásároljunk, vagy csupán a nemtörődömség?
