Mások életterét szépíti rajzaival

229
10-lucie-1

Clement Lucie már gyermekkorában is amikor csak tehette, rajzolt. Krétával betonra, ceruzával papírra, később pedig a tempera lett a kedvence. Néhány hónapja tehetségét elkezdte kamatoztatni is, megrendelésre mások életterét varázsolja szebbé.

A vörösmarti Lucie-ről sokan tudták, hogy van tehetsége a képzőművészethez. Családja és tanárai már gyerekkorában felfigyeltek a kislány rajzolás iránti szeretetére. Később már szobája falát is saját alkotásai díszítették. Nemcsak képeket, hanem már a falra is különféle mintákat rajzolt. Egy ismerőse egyszer véletlenül megkérdezte tőle, hogy nem vállalná el egyszer rajzfilmfigurák festését a gyerekszoba falára. Lucie azonnal kapott az alkalmon, és előkészült néhány mintával, majd miután megegyeztek, nekilátott a munkának. Ugyan több órájába telt a munka, de nagyon élvezte, főleg, amikor elkészült művével, és nagyon elégedettek voltak vele a megrendelők. „Jó mesternek nem kell cégér” alapon gyorsan megszaporodtak a felkérések, jelenleg is heten várják, hogy Lucie munkája díszítse a szobájukat.

 

Alig várja, hogy egyszer saját otthonát dekorálhassa

Lucie jelenleg az eszéki magyar iskolaközpont idegenforgalmi szakirányának harmadikos tanulója. Elmondása szerint a tehetségét belga édesapjától örökölte, akiben szintén különösen erős a kreatív hajlam. Nagyon örült is neki, amikor látta, hogy lánya is fogékony a művészet iránt.

– Nagyon szeretek rajzolni, festeni, megszépíteni a dolgokat, maga az alkotás boldoggá tesz. Ez az újfajta elfoglaltság pedig elsősorban nemcsak a zsebpénzkereseti lehetőség miatt jó, hanem mert valóban élvezem. Manapság nagy divatnak örvendenek a falmatricák, mintás tapéták, amelyek persze nagyon drágák. Én azonban viszonylag olcsón dolgozom. Persze ez attól függ, mekkora mintát kérnek, hiszen azért időt és anyagot is jócskán igényel. Viszont én azt festem le, amit a megrendelő kér. A legtöbben a gyerekszobába kérnek dekorációt, általában rajzfilmfigurákat, de van már megrendelésem virág- és absztrakt mintákra, családfára is. Eddig még mindenki elégedett volt, és remélem a jövőben is így lesz – tudtam meg Lucie-től.

A fiatal lány álma azonban nem kötődik szervesen a festészethez. Mivel tudja, hogy ebből megélni, sajnos, csak kevesen tudnak, más hivatást választana magának. Mivel öt nyelvet beszél folyékonyan, légikísérőként képzeli el a jövőjét. Az érettségi után elköltözne Belgiumba, hiszen ott erre nagy esélye van, és ott a munkavállalás is könnyebb. A festésről azonban nem mondana le, ha másként nem, hobbiként biztosan továbbra is az élete része maradna. Hiszen alig várja, hogy egyszer a saját otthona falait díszíthessék a rajzai.