A horvát fővárosban mintegy 30 éve magyar óvodai csoport és két tannyelvű alsós iskolai tagozat is működik. Így azok a zágrábi szülők, akik szeretnék gyermeküket magyar nevelésben, oktatásban részesíteni, megtehetik ezt a Potočnica óvodába, illetve az Ivan Gundulić Általános Iskolába íratva csemetéiket.
Magyar versikékkel díszített falak, vidám gyerekzsivaj és az óvónők, akik a reggelihez kívánnak „jó étvágyat”. Zágráb szívében vagyunk, látogatóban a magyar óvodai csoportnál. Várólistás csoportról beszélünk, az ovi teljes kapacitással működik. Svaguša Katalin óvónő az indulás óta jelen van az óvoda életében.
– 1994. március elsején indult a csoport, de a szervezés már 1993 őszén megkezdődött, amikor a horvát törvények megengedték, hogy a kisebbségek anyanyelvükön létesítsenek óvodákat, iskolákat. Mi az elsők között jelentkeztünk. Sikerült is helyiséget kapnunk, és megkezdődött a gyerekek toborzása. Nyakunkba vettük a volt kolléganőmmel a várost, felkerestünk minden magyar családot, és beszéltünk nekik erről a lehetőségről. Csoportunk annak köszönhetően is működik, hogy nemcsak a városban, hanem a vonzáskörzetében, például a Velika Goricában vagy Sesvetében lakó szülők vállalják gyerekük utaztatását, csakhogy az magyarul tanulhasson – fejtette ki Katalin.
Az óvodai csoport egy kis családként működik, hiszen nem csak az intézményben vannak együtt, mivel havonta egyszer a zágrábi Kisebbségi Tanács támogatásával az Ady Magyar Kultúrkör családi napot tart, ahova a gyerekek a szüleikkel együtt érkeznek. Ezt a programot közösségépítő céllal indították, és persze az sem mellékes, hogy a szóban forgó keretek között anyanyelvünket is gyakorolni tudják.
Az óvodai tagozat idén ünnepli fennállásának a 30. évfordulóját, ennek az apropóján egy könyvet is terveznek kiadni, amelyben Petőfi Sándor Anyám tyúkja című versének az óvodások által készített illusztrációi lesznek majd láthatók.
Katona Viktória Pécsett született, 23 éve él Zágrábban, két éve dolgozik a magyar csoporttal.
– Mi otthon is magyarul beszélünk, magyar iskolába is jártam, nagyon ragaszkodom a magyarságomhoz, és csodálatos, hogy az anyanyelv szeretetét átadhatom a gyerekeknek úgy, ahogy ezt majd egy napon a sajátjaimmal is teszem – mondta Viktória.
Az óvodai évek után a kicsiknek lehetőségük van magyar általános iskolában tanulniuk. Az óvónők és a tanárnők szorosan együttműködnek, és munkájuk eredményének tekinthető, hogy a magyar ovit végzett gyerekek kb. 80%-a a két tannyelvű osztályba fog járni.
Ovi után irány a magyar iskolai tagozat
Az Ivan Gundulić Általános Iskolában ebben az évben 11 kisdiák tanul magyarul, akiket egy átlagos tanítási napon látogattunk meg. A horvátországi oktatási rendszerben a B modell a két tannyelvű oktatást jelenti, amelyben a diákok a tantárgyak egy részét magyarul, a másik részét horvátul tanulják. Az 1996-97-es tanévben indult meg Zágrábban a magyar oktatás, azóta dönthetnek úgy a szülők, hogy gyermekük alsó tagozatosként anyanyelven is tanulhasson. Draganić Hajnalka az egyike a három tanárnőnek, akik az összevont tagozaton az idén 11 kisdiákkal foglalkoznak.
– Az 1996-97-es iskolaévben indult a munkánk, ami akkoriban egyedülálló volt Horvátországban, mi voltunk az elsők, akik a B modell szerint kezdtünk el dolgozni. A kezdetektől fogva így tanítunk, így nem jelent különösebb kihívást. Az idei tanévben 11 diákunk van egy négyes osztatú összevont tagozatban. Magyarországi tankönyveket használunk, ezek magyar anyanyelvű diákoknak készültek, amelyek emiatt csak kevés tanulónk számára „kompatibilisek”, jó lenne, ha olyanokhoz is hozzá tudnánk jutni, amelyeket a nyelvet alig ismerőknek szántak a szerzőik – mondta a tanárnő.
A tankönyveken kívül a magyar tagozat másik problémája a tantermekkel kapcsolatos: egy kisebb és egy nagyobb osztályteremben igyekeznek megoldani az oktatást, a feltételek tehát ideálisnak nem nevezhetők.
Egy oktatási központ lenne az igazi megoldás
A tanárnők egy magyar iskolaközpontról álmodnak, amelyben az óvoda és az általános iskola mellett már egy felső tagozatos részleg is megkezdhetné a működését. Most az a helyzet, hogy az első négy osztály befejezése után csak fakultatív magyarórákra járhatnak azok, akiknek a szülei ezt igénylik.
– Az ide járó gyerekek általában vegyes házasságokban születtek, vagy olyan szülők csemetéi, akiknek a felmenői magyarok, de már otthon nem beszélik a nyelvet. Emiatt nagyon eltérő a gyerekek nyelvtudása is – tudtuk meg Urkom-Lorencz Katalin tanárnőtől.
Abban mindkét pedagógus egyetértett, hogy ez az a szakma, amelyet csak kellő szeretettel és hivatástudattal lehet végezni. Hajnalkát a Vajdaságból, Katalint Budapestről „sodorta a szél” Zágrábba évekkel ezelőtt, és mindkettőjük számára nagy öröm, hogy a horvát főváros szívében anyanyelvükön taníthatják a gyerekeket.
