A karancsi Helyi Választmány egy olyan néprajzi gyűjteményt alakított ki a helyi kultúrotthon emeleti részén, ahol a településen élő mindhárom nemzetiségre jellemző régi használati tárgyak, viseletek tekinthetők meg. A magyar „tisztaszoba” kialakításában a csúzai Nőszervezet segédkezett.
A karancsiak már évekkel ezelőtt elkezdték településüket etnofalunak nevezni, és mindent meg is tettek és tesznek azért, hogy ezáltal is mind szélesebb körben váljanak ismertté. Ennek köszönhető, hogy évente több idegen száll meg a vendégházakban, mint ahány lakója összesen van a falunak. A turisták főleg Horvátország más vidékeiről jönnek, de érkeznek ide Magyarországról és Szerbiából is, és egyre több az Európa más országaiból idelátogató ember is. Karancs sikeresen megőrizte ősi, nyugalmas falusi életformáját, és azon régmúlt idők hangulatát árasztja magából, amikor még minden egyes háznak megvolt a maga nemzedékről nemzedékre hagyományozott története. A 17. századig népessége színmagyar volt, majd 1800 körül német telepesek, később horvátok és szerbek költöztek a faluba. A karancsi Helyi Választmány kezdeményezésére egy olyan néprajzi gyűjteményt alakítottak ki, ahol egy helyen látható a szerb, a német és a magyar lakosság tárgyi öröksége.
– Két éve dolgozunk a néprajzi szobák kialakításán, mindent a helyiek adományaiból, önkéntes munkával csináltunk – mondja Gordana Musa-Balaš, a Helyi Választmány tagja.
Egyre kevesebb a régiség, ezért különböző szervezetek segítségét kérték a berendezési tárgyak összegyűjtéséhez. Az első helyiségbe a szerb, a másodikba a német hagyományokat bemutató tárgyak, viseletek kerültek, és berendeztek egy magyar „tisztaszobát” is a csúzai Nőegylet tagjainak a segítségével.
– Egy ehhez hasonló szobát már berendeztünk Csúzán is, bizonyára ezért kértek föl most bennünket. A nőegylet tagjai számára nagyon fontos a hagyományok, a régi berendezési tárgyak őrzése. Szerencsére még többen is őrzik az ősök hagyatékát, amiből egy olyan „tisztaszobát” sikerült berendeznünk, amilyenek a száz évvel ezelőtti parasztházakban voltak – mondja Pinkert Ida, a csúzai Nőegylet elnöke.
A szombati karancsi szerb búcsú alkalmából rendezett ünnepség keretében volt látható első ízben a néprajzi gyűjtemény, amelyet a jövőben is meg lehet tekinteni előzetes bejelentkezés után.
{fcomments}
