Magasabb közlekedési bírságot kell fizetni augusztus 1-től

0
63

A horvát szábor szigorúbb rendelkezéseket fogadott el a nagyobb kockázatú közlekedési szabályszegések elkövetőire vonatkozóan.

A horvát belügyminisztérium (MUP) közleménye szerint az új törvénnyel növelni szeretnék az utak biztonságának és a vezetés kultúrájának szintjét.

A rendelet a korábbi háromszorosát, azaz 15 ezertől 20 ezer kúnáig terjedő büntetést ír elő a kiemelt közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő cselekményekre, ezek: az autópályán menetiránnyal szemben való közlekedés, lakott településen belül a megengedett sebesség több mint 50 km/órával való túllépése, a tilos jelzésen való áthaladás, az ittasan vagy kábítószer hatása alatti vezetés, továbbá az alkoholos és kábítószeres vizsgálat megtagadása. Ugyancsak kiemelt bírságra számíthatnak azok, akiknek a jogosítványát felfüggesztették vagy visszavonták, és ennek ellenére vezetői engedélyhez kötött járművet vezetnek. A rendőrség a bíróság döntéséig ideiglenesen le is foglalhatja a szabálysértő gépjárművét, amennyiben a sofőr előtte már kétszer követett el hasonló közlekedési kihágást.

Ötszáz helyett ezután ezer kúna a büntetési tétel, ha nincs bekapcsolva a biztonsági öv, nincs gyerekülés a kocsiban, valamint akkor is, ha vezetés közben telefonálunk. Komolyabb szankciókra számíthatnak azok is, akik nem tartják be a vasúti átjárón való áthaladás szabályait, nem veszik figyelembe a hang- és fényjelzéseket.

A baleset helyszínének elhagyását is súlyosabban büntetik. Az, aki megszökik az általa okozott baleset helyszínéről, akár 20 ezer kunáig terjedő büntetést is fizethet, valamint meghatározott időre a jogosítványát is bevonhatják függetlenül attól, követett-e el korábban közlekedési szabálysértést.

Sokan halnak meg Európa útjain

Bár az elmúlt évtizedekben sokat javult a helyzet, még mindig rengetegen halnak meg az Európai Unió útjain közlekedési balesetekben. Az egyes tagországok között ráadásul látványos különbségek vannak. Például Svédország és az Egyesült Királyság útjain az egymillió lakosra vetített halálesetek száma 25, illetve 28 volt 2017-ben. A legrosszabb a helyzet Romániában (99), Bulgáriában (96) és Horvátországban (80), ahol az egymillió lakosra vetített halálos áldozatok száma messze meghaladta az uniós átlagot. Magyarország útjain szintén rossz a helyzet, egymillió lakosból 64 ember veszítette el az életét, ami szintén messze meghaladta az EU-s átlagot.

Mindezeket látva érthető, hogy miért hagyta jóvá az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatát az Európai Parlament (EP) idén áprilisban. A döntés értelmében több új biztonsági technológiát is kötelezővé tesznek 2022-től a kontinensen piacra kerülő új járművekben.

A strasbourgi plenáris ülésen hatalmas többséggel megszavazott határozat értelmében egyebek mellett kötelezővé teszik majd az intelligens sebességszabályozást, a tolatásbiztonságot növelő kamerákat, érzékelőket, az indításgátló alkoholszonda beszerelésének megkönnyítését, a fejlett vészfékező rendszert, a baleseti adatrögzítőt, illetve az olyan eszközöket, amelyek figyelmeztetik a járművezetőt, ha lankad a figyelme.

Az intelligens sebességszabályozó becslések szerint 20 százalékkal csökkenti a baleseti halálozások számát. A rendszer, amely bármikor kikapcsolható lesz, térkép és a közlekedési táblák alapján figyelmezteti a sofőrt, ha túllépi a limitet, de nem korlátozza a sebességet.

A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében ezeket kiegészíti majd a sávtartás-segítés, illetve a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági öv és a jobb minőségű szélvédő. A tehergépjárművek és az autóbuszok esetében pedig új követelményeket vezetnek be a sofőr közvetlen látóterének növelésére és a holt terek megszüntetésére.

Ezek a technológiák az új modellekben már 2022 májusától, 2024-től pedig az összes típusban kötelezőek lesznek.