Harmadik nevelési évét kezdi meg a pélmonostori Liszt Utcai Magyar Óvoda, amely az elmúlt két évben fokozatosan erősítette szerepét a drávaszögi magyar közösség életében. Az elmúlt két év eredményeiről, a kétnyelvű nevelés jelentőségéről és az új nevelési év újdonságairól Pálinkás Krisztián, a Liszt Utcai Magyar Óvoda vezetője beszélt lapunknak.
Lassan kezdetét veszi az új nevelési év, amely egyben mérföldkő is a pélmonostori Liszt Utcai Magyar Óvoda életében: szeptemberben immár harmadik évét kezdi meg az intézmény. Bár a mindennapi működés ma már természetesnek tűnik, néhány évvel ezelőtt még számos kérdés övezte a magyar nyelvű óvodai nevelés elindítását Horvát-Baranyában.
– Szinte olyan, mintha tegnap lett volna 2023 novembere, amikor átadták a pélmonostori központi épületet, valamint a szentlászlói és kórógyi tagóvodákat. Akkor még bennünk és az emberekben is rengeteg kérdés volt azzal kapcsolatban, hogyan fog működni az intézményrendszer, sikerül-e valóban elindítani a magyar nyelvű óvodai nevelést. A következő hónapok során azonban fokozatosan minden akadályra megtaláltuk a választ, így 2024 szeptemberében mindhárom helyszínen megkezdődhetett a nevelőmunka – idézte föl a kezdeteket Pálinkás Krisztián.
Az első év óvatos tapogatózással indult. A három intézmény olyan településeken nyitotta meg kapuit, ahol korábban nem működött magyar óvoda, Szentlászlón és Kórógyon pedig egyáltalán nem volt óvoda. A cél kezdettől fogva egyértelmű volt: megállítani az egyre gyorsuló nyelvi asszimilációt, és már a legkisebb korban biztosítani a magyar nyelvi környezetet a gyermekek számára. Az intézményvezető szerint a kétnyelvű családok számára ez különösen nagy segítséget jelent. Tapasztalata szerint sok szülő fölismeri, hogy a magyar nyelv megőrzése tudatos odafigyelést igényel, ugyanakkor a mindennapi munka és a családi élet mellett ezt egyedül nehéz biztosítani.
– Sokan kerestek meg bennünket azzal, hogy szeretnék, ha gyermekük mindkét nyelvet magas szinten elsajátítaná, de ehhez szükségük van egy olyan közegre, ahol nap mint nap természetes módon találkozik a magyar nyelvvel. Az óvoda ebben óriási segítséget jelent, hiszen nem néhány délutáni óráról, hanem egy egész közösségről beszélünk – fogalmazott.
A család nélkül nincs sikeres anyanyelvi nevelés
Pálinkás Krisztián hangsúlyozta: önmagában az óvoda nem elegendő ahhoz, hogy a gyermek valóban aktívan használja a magyar nyelvet. Ehhez elengedhetetlen a család támogatása és egy olyan környezet, amelyben a magyar nyelvnek valódi szerepe van. Mint mondta, a legjobb eredményeket azoknál a gyerekeknél látják, akik otthon is hallanak magyar szót, kapcsolatban vannak magyarul beszélő nagyszülőkkel, illetve rendszeresen részt vesznek valamelyik magyar közösség életében, legyen szó néptánccsoportról, játszóházról vagy művelődési egyesületről. Ezek a közösségi élmények motivációt teremtenek arra, hogy a gyermek ne csupán értse, hanem használni is akarja a nyelvet. Éppen ezért az óvoda felvételi feltételei között ma is szerepel, hogy legalább az egyik szülő beszéljen magyarul. Az intézményvezető szerint ez nem kizárólag adminisztratív feltétel, hanem szakmai meggyőződésük alapja.
– Egy kisebbségi nyelvet nem lehet kizárólag intézményi keretek között elsajátítani. Ha a gyermek otthon soha nem találkozik vele, nem érzi szükségét annak, hogy megszólaljon magyarul, akkor az óvodában végzett munka sem tudja elérni a kívánt eredményt. Mi abban hiszünk, hogy az intézmény, a család és a közösség együtt tudja biztosítani azt a nyelvi környezetet, amely valóban megtartja az anyanyelvet – emelte ki Pálinkás Krisztián.
Tudatos utánpótlás a pedagógusok körében
A magyar nyelvű óvodai nevelés egyik legnagyobb kihívása továbbra is a megfelelő szakemberek biztosítása. Az intézményvezető szerint ez nemcsak a kisebbségi oktatást érinti, hanem országos probléma, hiszen az elmúlt évek jelentős óvodafejlesztései miatt Horvátország-szerte megnőtt az igény a képzett óvodapedagógusokra. A magyar nyelvtudás mint elvárás ugyan tovább szűkíti a lehetőségeket, ugyanakkor az intézmény tudatosan építi jövőbeli szakmai utánpótlását. Ennek érdekében már az egyetemi évek alatt fölveszik a kapcsolatot a hallgatókkal, gyakorlati lehetőséget biztosítanak számukra, és igyekeznek hosszú távon is megszólítani őket. Az elmúlt évben ennek kézzelfogható eredménye is született: egy a bajai Eötvös József Főiskoláról érkező Erasmus-hallgató, aki Kórógyon töltötte szakmai gyakorlatát, sikeresen pályázott az intézménynél, és szeptembertől már óvodapedagógusként kezdi meg munkáját Pélmonostoron. Pálinkás Krisztián szerint az Erasmus-program nemcsak szakmai tapasztalatszerzésre ad lehetőséget, hanem arra is, hogy a munkáltató és a leendő pedagógus kölcsönösen megismerje egymást, így a későbbi együttműködés sokkal megalapozottabbá válik.
A legkisebbeknél kezdődik minden
Az elmúlt tanév egyik legfontosabb fejlesztése a pélmonostori bölcsődei csoport elindítása volt. A kezdeményezést már az első évben nagy érdeklődés övezte, hiszen nemcsak Pélmonostoron, hanem a környező településeken is komoly hiány mutatkozik bölcsődei férőhelyekből. Sok család számára ez jelenti az egyetlen megoldást arra, hogy a gyermek egyéves kora után a szülő visszatérhessen a munka világába. Az intézményvezető elmondta, hogy bár a magyar nyelvtudás mint feltétel itt is érvényes, a csoport ennek ellenére tavaly és idén is teljes létszámmal indult. Úgy véli, minél korábban kerül a gyermek magyar nyelvi környezetbe, annál természetesebbé válik számára az anyanyelv használata, ami később az óvodai és iskolai évek során is jelentős előnyt jelent.
Bővülő csoportokkal indul az új nevelési év
A folyamatos érdeklődést jól mutatja, hogy az idei nevelési évben bővül az intézmény. Pélmonostoron az eddigi óvodai csoportot két részre osztják: kiscsoportra és nagycsoportra. A három-négy éves gyermekek külön közösségben kezdhetik meg az óvodai éveket, míg az idősebbek, illetve az iskolába készülők egy másik csoportban folytathatják fejlődésüket. A bővítés újabb pedagógusok felvételét is szükségessé tette, a nyári pályáztatás sikeresen lezárult, így szeptembertől már három csoport működik a pélmonostori intézményben. Pálinkás Krisztián szerint az elmúlt két év bebizonyította, hogy valódi igény mutatkozik a magyar nyelvű óvodai nevelésre Horvát-Baranyában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az intézmény csak akkor tudja betölteni küldetését, ha a családokkal közösen dolgozik az anyanyelv megőrzésén.
– Az óvoda nagyon sokat tud adni, de önmagában nem elegendő. A magyar nyelv a családban él tovább, az óvoda pedig ezt a munkát tudja megerősíteni, támogatni és közösségi élménnyé formálni. Ha a gyermek otthon is magyar beszédet hall, és emellett egy élő magyar közösség részévé válik, akkor valóban esélyünk van arra, hogy a következő nemzedékek számára is természetes maradjon az anyanyelv használata – fogalmazott az intézmény vezetője. Az új tanév szaporodó csoportjai és az egyre nagyobb érdeklődés pedig azt jelzik, hogy mind több család ismeri fel ennek jelentőségét, és tudatos döntést hoz gyermeke jövőjéről.
