Július 24-29. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén Tusványost, amelynek idei mottója Szenvedélyünk Tusványos volt. A nemzetpolitikai fórumon Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke is részt vett, de ott volt Andócsi János, a HMDK alelnöke és a Hegyalja Ifjúsági Egyesület néhány tagja is.
A csaknem három évtizedes múltra visszatekintő, szabadegyetemi és fesztivál jellegét műfajteremtő módon ötvöző Tusványoson idén már csaknem harminc rendezvénysátor várta a különböző korosztályokhoz tartozó törzsközönségét és újabb generációit.
Múlt kedden a megszokottnál több leszálló utas miatt többet vesztegeltek a tusnádfürdői állomásra befutó személyvonatok, a város parkolói a Kárpát-medence minden tájáról érkezett autókkal teltek meg, az Olt-parti kemping felé vezető utat hátizsákos fiatalok lepték el. A kemping faházikóit, illetve Tusnádfürdő valamennyi szállodaszobáját és panzióját már hónapokkal ezelőtt lefoglalták erre az időszakra, de a bátrabb fiatalok még kedden is találtak maguknak sátorhelyet a táborban.
A diáktábor idén is gazdag programkínálattal várta az időszerű közéleti témák iránt érdeklődő, tartalmas szórakozásra és minőségi koncertekre vágyó résztvevőket. A politikai, gazdasági, társadalmi, művészeti témák avatott ismerői, politikusok, tudományos szakemberek, művészek előadásai, a kerekasztal-beszélgetések mellett a magyar rock-, pop- és népzenei szcéna népszerű előadói léptek föl.
Az eddigi nemzetpolitika folytatását kérték a kormánytól a határon túli magyar pártok vezetői
Az identitás-megőrzés és szülőföldön való boldogulás fontos támaszának minősítették a 2010-ben kezdődött nemzetpolitikát a határon túli magyar pártok vezetői, és ennek folytatását kérték a kormánytól A nemzeti összetartozás ereje című kerekasztal-beszélgetésén.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke köszönetet mondott mind az anyaország, mind a többi nemzetrész által tanúsított szolidaritásért, amely nélkül a kárpátaljai magyarság szerinte aligha tudna megmaradni mint közösség.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „hihetetlenül sokat jelent” a magyar kormány támogatása: egyebek mellett az a gazdaságfejlesztési program, amely az utóbbi két és fél évben 11 ezer magyar vállalkozót, vagyis ennél sokkal több magyar családot segített szülőföldjén boldogulni és munkahelyeket teremteni.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke az anyaország támogatásával indult gazdaság-, illetve óvodafejlesztési program közösségerősítő szerepét emelte ki: szerinte a muravidéki magyarok száz év után először érezhették azt, hogy magyarságukból nemcsak hátrány származik, hanem „magyarnak lenni jó”.
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke a szórványvidéken működő iskolák megmentését célzó iskolabusz-projektről és a magyar kormány segítségével megvalósuló vállalkozásfejlesztési programról beszélt.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke arról számolt be, hogy Horvátországnak stabil jobbközép kormánya van, amely partnerként tekint a HMDK-ra.
„Partnerségünknek komoly eredményei vannak, és Zágrábban ilyen megértés a magyar közösség felé még soha nem volt” – mutatott rá Jankovics Róbert, ezzel elsősorban a magyar oktatás terén elért fejlődésre utalt. Ő is megemlítette a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának a sikerét, amelynek köszönhetően egymilliárd forintot sikerült befektetni. Fontos közösségi sikernek nevezte, hogy 14 ezer aláírást sikerült összegyűjteni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatására, így Horvátország is azon uniós tagállamok közé került, amely teljesítette a megszabott normát.
Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke rámutatott: a diaszpóra mindig felvállalta a magyar érdekek közvetítését és érvényesítését a nyugati országokban, erre a szolidaritásra pedig továbbra is számíthatnak a Kárpát-medencében élő nemzettársak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) Tánczos Barna szenátor képviselte a tanácskozáson, aki Magyarország támogatását és diplomáciai segítségét nagyon fontos támaszként értékelte. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az utóbbi év legfontosabb közös nemzetpolitikai sikerének nevezte a Minority SafePack beterjesztéséhez szükséges aláírások összegyűjtését, illetve azt, hogy Magyarországon immár harmadik alkalommal nemzetileg elkötelezett kormány alakult a választások után.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a további együttműködés felé utat nyitó sikerként értékelte, hogy a választási regisztráció és a levélszavazatok célba juttatása idején mindhárom erdélyi magyar párt ugyanazért dolgozott
A hagyományos tusványosi nemzetpolitikai kerekasztal alkalmával Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a külhoni magyarságnak, hogy áprilisban több mint 96 százalékban támogatta a Fidesz-KDNP-kormányt és „így lett meg a harmadik kétharmad”. Semjén Zsolt ezt a választási eredményt úgy értékelte: visszaigazolása, elismerése a kormány 2010-ben megkezdett nemzetpolitikájának, amelyet a következő ciklusban is folytatni fog.
Orbán: „Minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját“
– Minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, a hagyományos családmodellt, és jogában áll elutasítani a bevándorlást – hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) előadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2018. július 28-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
MTI Fotó: Veres Nándor
A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóság előtt a legutóbbi Tusványos óta eltelt évre visszatekintve felidézte: a Kárpát-medencei magyarság átugrott egy lélektani küszöböt, köszönthették az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt.
Úgy értékelte: a magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt, és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot. Elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját. A választási eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres.
Bebizonyítottuk, hogy mi, magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsunkról, egy nemzetként mozdulni – fogalmazott.
Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének. A miniszterelnök úgy fogalmazott, „véget ért a száz év magyar magány korszaka; újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink”.
Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy „aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár”.
Orbán Viktor elmondta, Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy teremtsék meg a gyorsvasút- és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze energiahálózataikat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és haderőfejlesztéseket. – A közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség – figyelmeztetett.
Kijelentette: minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját.
Minden országnak joga van védelmébe venni a hagyományos családmodellt, és azt vallani, hogy „minden gyereknek joga van egy anyához és egy apához” – szögezte le Orbán Viktor.
A közép-európai országok jogának nevezte, hogy megvédjék a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazataikat és piacaikat.
Orbán Viktor megállapította: Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. Úgy fogalmazott: az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor meg vannak számlálva.
Orbán Viktor szerint a kizárólagosan liberális európai elit azért mondott csődöt, mert megtagadta gyökereit, és egy keresztény alapokon nyugvó Európa helyett a nyílt társadalom Európáját építi.
A miniszterelnök szerint a jövő évi európai parlamenti választásokon nemcsak a liberális demokráciának lehet búcsút mondani, hanem a ’68-as elitnek is. Tusványoson tartott előadásában úgy vélekedett, hogy az 1968-as generáció helyett az 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generációnak érkezett el az ideje.
„Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, most azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője” – zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök.
