Súlyos jégverés sújtotta a karancsi és kői mezőgazdasági területeket. Karancson a Szabó gazdaságban az első becslések szerint az idei szőlőtermés 90%-a odaveszett. A családi gazdaságban a koronajárvány az idegenforgalomnak és a borkereskedelemnek ártott, a jégeső pedig végképp megpecsételte az idei esztendőt.
Június 7-én, vasárnap este nagy vihar és jégverés sújtott le a Hercegszőlősi járás egyes területeire, hatalmas károkat okozva a mezőgazdaságban. A csapás elsősorban a karancsi és kői gazdákat érintette.
– Az idősek úgy tartják, éjjel nem esik jég. Ezúttal viszont este tíz óra körül kezdett esni a mogyoró nagyságú jég, és tizenöt percig tartott. Jeget még másnap reggel is lehetett látni a ház tövében. Az idei szőlőtermésünk szinte teljes egészében odaveszett, 90%-os kárt saccolunk, úgyhogy idén nem kell készülnünk a szüretre, megtette azt a jégverés – panaszolja Bálint Szabó Anasztázia.
Mint mondja, a falu és a szőlőhegy északi oldalát érte a természeti csapás, 7-8 termelőt károsítva. Ezen a részen odalettek a szőlőültetvényeken kívül a veteményeskertek és a gyümölcsösök is, de a gabona is károkat szenvedett.
– Aratás előtt állunk, a gabonától sem vártunk idén kiváló eredményt, 20%-kal kevesebb hozamra számítottunk, de a jég itt is sokat rontott a helyzeten – mondta Anasztázia, megjegyezve, azért nem akkora a baj, mint a szőlő esetében.
1987 óta nem volt ekkora jégverés Karancson
Az idősebbek azt állítják – tette hozzá –, Karancsot utoljára 1987-ben sújtotta jégverés ilyen mértékben.
A jégverés elleni védekezés egyébként megoldható, erre szolgál az ezüst-jodid, amit rakétával is fel lehet juttatni a légkörbe. Ez a reagens anyag a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagyméretű jégkristályok alakuljanak ki, a több, de kisebb jégszemcse pedig vagy nem okoz már jelentős kárt földközelben, vagy odaérve el is olvad, esővé alakul. A honvédő háború előtt ilyen rakétákkal védekeztek a jégverés ellen, ám, nem hivatalos információk szerint – olvasható a Glas Slavonije múlt heti tudósításában – Baranyában nincs aktív állomás az indításukhoz. Arról is írnak a cikkben, a jégesővédelem a tavalyi esztendőig olyan generátorokon alapult, amelyek ezüst-jodid-oldatot párologtatnak a levegőbe megelőzés céljából, de ezek a generátorok idén ismeretlen okokból nem működnek.
Az égből érkező természeti csapás kivédésére szolgál a jégháló is. Ilyen feszül a Drávaszög legnagyobb gyümölcstermelő vállalata, a Rabo ültetvényei felett, amely ezúttal valóban sikeresen megóvta a termést. A jégháló telepítése azonban hatalmas költséggel jár, ráadásul az sem biztos, hogy elegendő volna nagyobb méretű jéglabdák esetén.
A biztosítótársaságok sem nyújtanak túl jó feltételeket a szőlőt illetően. Szabóék sem éltek ezzel a lehetőséggel, míg más termőterületeikre kötöttek biztosítást.
Anasztázia elmondta, a szőlő esetében így nem tehetnek mást, mint hogy továbbra is odafigyelnek a növényvédelemre, hogy felkészüljenek a következő évre. A jégverés során sérültek azok a hajtások is, amelyeket a jövő évi metszés során meghagynának, így a következmények érezhetők lesznek valamilyen szinten még 2021-ben is, de az ezt követő esztendőkben már bizonyára nem fog érvényesülni a hatása.
„2020 nem a mi évünk“
– Az idei esztendő, úgy tűnik, nem kedvez a gazdaságunknak. Már a koronajárvány is jövedelem-kieséshez vezetett, három hónapig szüneteltünk a vendéglátással, a borforgalom is szinte leállt. Most pedig a jégverés sújtott, ezek után már csak reménykedni tudunk, hogy más katasztrófa nem vár ránk idén – mondta Anasztázia.
Hozzátette, a napraforgójuk és a kukorica tűrhető állapotban van, így ha nem következik be újabb csapás, azok hoznak majd valamennyi hasznot. Jó hír számukra, hogy megnyíltak a határok, így beindulhat az idegenforgalom is, újra fogadhatnak külföldi vendégeket.
