Lehetőséget látott a magyar nyelv elsajátításában

927

Deriš Katarina az eszéki egyetem végzős hallgatója. A nyelvi szakon az angol mellé a magyart választotta, mert lehetőséget lát a szomszédos ország nyelvének az elsajátításában. Kezdetben teljesen idegen volt számára a magyar, ma viszont már Budapesten tanul az Erasmus Programnak köszönhetően, és itt végezné el a doktori képzést is.

Lapunkban gyakran emlegetjük a két- vagy többnyelvűség előnyeit, és hogy a horvátországi magyarok közül is sokan használják ki a többnemzetiségű régiónk adta lehetőséget, és mélyítik el tudásukat a nyelvtanulás területén. Számos pozitív példát mutattunk be magyarságunk köréből, de a többségi nemzethez tartozók között is vannak, akik a magyar nyelvvel ismerkednek.

Deriš Katarina, az eszéki egyetem hallgatója is látott fantáziát a magyarban, melyet az angol mellé vett fel.

Katarina Zágrábban született, hároméves korában családjával Alsómiholjácra (Donji Miholjac) költöztek, ahol most is élnek. Itt járt általános iskolába és gimnáziumba is. Középiskolásként még sok tudományág iránt érdeklődött, zeneiskolába is járt. A széleskörű érdeklődési kör kissé megnehezítette a gimnázium utáni pályaválasztást számára, végül az idegennyelv-tanulás mellett döntött.

Minden ember annyit ér, ahány nyelvet beszél – szokták mondani. Ő is egyetért ezzel az állítással, és ami a legfontosabb, hogy időben rájött, örömét leli a nyelvtanulásban.

– A válaszható idegen nyelvek listája hosszú volt: svéd, dán, orosz, észt… és a magyar. Ezek egyaránt ismeretlenek voltak számomra, de úgy gondoltam, a magyart volna legelőnyösebb tanulnom, a szomszédos ország nyelvét, amelyből néhány szót ismertem is, mivel a horvát-magyar határ közelében éltem, és alsós tanítóm is beszélt magyarul – tudtuk meg Katarinától.

Mint mondta, családtagjai a természettudományok területén mozognak, angolul és magyarul nem beszélnek, így kissé távol esik tőlük Katarina választása, de az elejétől fogva támogatják őt döntésében és büszkék a sikereire.

– A magyar köztudottan a nehezen megtanulható nyelvek közé tartozik, de azt hiszem, minden nyelv elsajátítható, ha megvan az akarat, a motiváció, ami belőlem sohasem hiányzott. Mindig szerettem a nyelveket, az utazást, és igyekeztem kihasználni a lehetőségeket – mondta a fiatal egyetemista.

Kihangsúlyozta, sikereihez az is hozzájárult, hogy segítőkész, jó tanárok tanították a tanszéken, akik igyekeznek a lehető legtöbbet átadni hallgatóiknak, és akikre mindig számíthatott. Az eszéki Magyar Tanszéket bátran ajánlja az szakválasztás előtt álló diákoknak.

Jelenleg Budapesten tanul az Erasmus Programnak köszönhetően

Mivelhogy a magyar számára teljesen idegen volt, úgy véli, sok haszna származott a nyári egyetem és az Erasmus Program nyújtotta lehetőségekből, melyeknek köszönhetően több alkalommal is megfordult hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon, és amelyek nélkül ma nem beszélne ilyen szinten magyarul. Minden egyetemistának ajánlja, hogy tanulmányai során legalább egyszer részt vegyen hasonló programokban.

Az Erasmus-programnak köszönhetően jelenleg is Magyarországon tanul. Augusztus vége óta van az ELTE-n, január végén jön vissza Eszékre, hogy befejezze tanulmányait.

Pesti tartózkodása alatt csak ritkán járt haza, de gyakran beszél szüleivel Skype-on keresztül.

– Szeretek itt tanulni, és az itteni élet is tetszik. Budapest gyönyörű város. Sok külföldi oktató tanít az egyetemen, akiknek köszönhetően szélesíthetem látókörömet, a hallgatótársaim is barátságosak – osztotta meg velünk pesti tapasztalatait.

Budapesti tanulmányait valamivel nehezebbnek érzi az itthoniakéinál, de szerinte ez részben annak tudható be, hogy nagy intézményről van szó, ahol kevésbé érvényesül a csapatmunka.

Ha hazajön, nem tervezi, hogy végleg elszakad a magyar fővárostól. Miután lediplomázott Eszéken, Budapesten szeretné elvégezni a doktori képzést.

– A fordításra és a terminológiára szakosodnék. Ez utóbbira Horvátországban nincs is lehetőség, de mindenféleképpen Budapesten tanulnék tovább, mert a magyar nyelvvel akarok foglalkozni – mondta Katarina.

Budapesttől tehát nem búcsúzik el végleg a hónap végén, de miután befejezte tanulmányait, Eszéken szeretne letelepedni és dolgozni. Abban bízik, hogy egyszer egyetemi oktatóként és fordítóként dolgozhat.