Az eszéki NK Osijek futballcsapat soraiba 2019 januárjában komoly erősítés érkezett Kleinheisler László személyében. A magyar válogatott játékos a kazahsztáni Asztana csapatát hagyta ott azért, hogy Eszéken játszhasson. László azóta többször is bizonyított, részben góljainak is köszönhető, hogy ma az Eszék fennállása óta először esélyes a bajnoki címre.
„Amióta az eszemet tudom, rúgom a labdát!”
Kleinheisler László – vagy ahogy csapattársai és barátai szólítják, Laci – pályafutása egy Pest melletti kisvárosban, Pomázon kezdődött. Azt mondja, amióta csak az eszét tudja, mindig a labda körül forogtak a napjai. Ahogy cseperedett, egyre inkább rájött, hogy a labdarúgás számára nemcsak hobbi, hanem hivatás. Junior karrierje során több magyar csapatnál is megfordult, pályafutása viszont akkor vett igazi lendületet, amikor 2011-ben bekerült a Puskás Akadémia felnőtt csapatába. Ezt követően játszott a Videotonnál és a németországi Werder csapatában is. Közben 2015-től a nemzeti válogatott tagja is lett, első mérkőzésén azonnal gólt is lőtt a norvégok ellen, kijuttatva Magyarországot az EB-re. Igazi népszerűségét is itt, a Franciaországban megrendezett Európa-bajnokságon szerezte. A németországi „kaland” után hazatért a Ferencvárost erősíteni, majd pedig kipróbálta magát a kazah ligában is. Eszékre ereje teljében, 24 évesen érkezett. Újságunknak az azóta eltelt időszakról beszélt.
– Miután szabadon igazolható játékossá váltam, egy olyan csapatot kerestem, ahol kölcsönösen egymás segítségére lehetünk. Erre kiválóan alkalmas volt az Eszék NK, ahol egy nagyszerű környezetre leltem. A csapat nagyon jó, szezonról szezonra folyamatosan fejlődünk. Különösen tetszik benne, hogy több külföldi játékos is van a csapatban, így egy igen sokszínű, hatékony „elegyet” alkotunk. Tetszik a horvát foci harciassága is, nagyon megtaláltam magam benne – mondja Laci, hozzátéve, hogy egyedül a szurkolók hiányoznak neki a lelátóról.
Nem csak a labdarúgásról szól az élete
László elmondása szerint nagyon megkedvelte Eszéket, hiszen egy sem túl nagy, sem túlságosan kis városról van szó, ahol még magyarok is élnek.
– Jól érzem magam Eszéken, tetszik a település, úgy érzem, itt minden megvan, amire szükségem lehet. Igaz, a járványhelyzet miatt az utóbbi időben nem sokat mozogtam a városban, hiszen fontos, hogy vigyázzunk magunkra és mások egészségére is. Szabadidőmben ezért is leginkább biciklizni szoktam, ami a foci mellett a másik nagy szenvedélyem, illetve a csapattársakkal és a családdal töltöm az időm. A család számomra nagyon fontos, ezért amikor tehetem, hazalátogatok érdi otthonomba – mondta Laci, aki hozzátette, hogy a járvány miatt nem volt még ideje jobban megismerkedni a környéken élő magyarokkal, de ami késik, nem múlik.
