Trianon óta először végre nem a jogvesztések elleni küzdelem, hanem a fejlődés, a magyarság kulturális és gazdasági expanziója jellemzi a Kárpát-medencét – mondta Grezsa István kormánybiztos a külhoni magyar óvodapedagógusok képzésének megnyitóján múlt csütörtökön Budapesten.
A Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa arról beszélt, hogy a magyar iskolák alapját magyar óvodák adják, ezért is fontos a 2016-ban indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program.
A több mint 17 milliárd forintos fejlesztés során nemcsak 76 új épületet adnak át és 211-et újítanak fel, hanem a dolgozókat is továbbképzik, hiszen nélkülük az óvodák csak „falak és gyermekmegőrzők” lennének.
A program megvalósítása során mindent elkövetnek, hogy új magyar jövőképet is tudjanak sugározni a Kárpát-medencében, de sok múlik azon is, hogy az emberek elhiszik-e, minden kedvezőtlen kilátás ellenére a sikeres nemzetek sorába emelkedhet a magyarság – fogalmazott a kormánybiztos.
Elmondta azt is, hogy a kormány döntött az óvodafejlesztési program második üteméről: 21,5 milliárd forintból újabb 77 óvoda és bölcsőde épül, valamint 216 óvoda újul meg, és a továbbképzési rendszereket is fejlesztik.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy korábban egyetlen kormány sem foglalkozott olyan szinten a nemzetpolitikával, mint a jelenlegi. Elmondta: míg 2009-ben csak kilencmilliárd forint jutott nemzetpolitikára, addig idén már több mint 90 milliárdot fordítanak erre a területre.
2010 óta törvényeket és jogszabályokat fogadtak el, létrehozták a nemzetpolitikai államtitkárságot, az Alaptörvénybe foglalták, hogy az államnak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyarságért, biztosították a külhoni magyaroknak az állampolgárság egyszerűbb felvételét, és tematikus éveket szerveztek – sorolta Szilágyi Péter.
Azt szeretnék, hogy minél több magyar gyerek szülessen a Kárpát-medencében, és a gyerekeknek legyen helyük a magyar bölcsődékben, óvodákban, iskolákban. A legfontosabb, hogy a jövőt a Kárpát-medencében magyar nyelven írják – emelte ki a helyettes államtitkár.
Az óvodapedagógusoknak szervezett háromnapos képzésen több mint százan vettek részt. A témák között szerepel egyebek mellett a korai intervenció és a néphagyományi képzés is.