Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár múlt pénteken, Szent István királyunk ünnepe alkalmából a budapesti Magyarság Háza aulájában tíz személyt, szervezetet tüntetett ki a Külhoni Magyarságért Díjjal. Az anyaország elismerését az idén megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma is kiérdemelte.
A külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért adományozzák a Külhoni Magyarságért Díjat.
Tíz személyt, szervezetet tüntettek ki. Négy erdélyi politikust: Antal Árpád Andrást, Sepsiszentgyörgy, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós, Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, Csíkszereda alpolgármesterét. A díjat átvehette még a Felvidéken élő egyetlen jezsuita szerzetes, Puss Sándor, aki egész életét a nehéz sorsú emberek megsegítésének és a fiatalság nevelésének, tanításának szenteli. Kitüntették Zelei Miklós írót, aki 1994-ben kezdte kutatni a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét; a kettézárt falu anyagának gyűjtése során jelentős emberi jogi küzdelem bontakozott ki, hogy a rendszerváltás után is fennálló vasfüggönyt bontsák le, a faluban nyissanak határátkelőt. Ebben Zelei Miklós oroszlánrészt vállalt – Szelmencen 2005. december 23-án megnyílt az átkelő.
Díjat kapott a felvidéki Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (Svédország) és a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma.
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
A Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma nevében Csapó Nándor, a szervezet elnöke vette át a díjat, aki az ünnepség után lapunknak elmondta, újabb elismerése ez annak a munkának, amelyet immár 15 éve végez a pedagógusszervezet.
– Komoly elismerés ez szervezetünk és tagságunk számára, úgymond megkoronázta fennállásunk 15. évfordulóját. Jó tudni, hogy az anyaország odafigyel a határon túli magyarokra, és értékeli a megmaradás érdekében kifejtett tevékenységünket. Az elmúlt években igyekeztünk a horvátországi magyar oktatás terén minden tőlünk telhetőt megtenni azért, hogy segítséget nyújtsunk a diákoknak, szülőknek, tanároknak, óvónőknek, tanintézményeknek, és igyekeztünk minél jobban elvégezni az anyaország által ránk ruházott feladatokat. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy mi csak a dolgunkat végeztük – mondta Csapó Nándor.
A Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma 2001. október 16-án alakult meg a horvátországi magyar tannyelven oktató pedagógusok kezdeményezésére. Az elmúlt évek során kiemelt szerepe volt a horvátországi magyar pedagógusok érdekképviselete és szakmai fejlődése feltételeinek biztosításában, valamint a magyar nyelven történő oktatás megőrzésében, népszerűsítésében, amelynek érdekében számos továbbképzést és programot szerveztek.
A horvátországi magyar oktatásért elnevezésű programjukkal több éve segítik a magyar iskolákba iratkozók tanévkezdését, két éve már nemcsak az általánost kezdő elsős kisdiákok szüleit, hanem az ötödikben magyarul továbbtanulókat és a magyar középiskolába iratkozókat is taneszköz- és pénzbeli támogatásban részesítik.
Erőfeszítéseiket elismerve az anyaországtól is hatalmas segítséget kapnak, több éve az úgynevezett nemzeti fontosságú intézmények sorába tartozik a pedagógusszervezet. Ezenkívül több éve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, majd pedig a Nemzetpolitikai Államtitkárság partnerei a külhoni magyar óvodások, iskolák, felsősök, valamint a szakképzés éve programokban.
