Egy 131 országra kiterjedő kutatás szerint világszerte a 30 év alattiak körében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Az elmúlt hetekben mi is több olyan fiatal pályakezdőt mutattunk be, akiknek az egyetem elvégzése után nem sikerült munkát találniuk. A szerencsésebbek közé tartozik a laskói Kovács Jutka, aki már két és fél éve egy zágrábi cég alkalmazottja.
Története hasonló a többiekéhez. Ő a gimit Pécsett végezte, majd a veszprémi Pannon Egyetemen szerzett diplomát angol nyelv és irodalom szakon. Az egyetem elvégzése után úgy gondolta, pár hónapot itthon tölt, és megpróbál megismerkedni a Drávaszögön kívüli lehetőségekkel is. Már Magyarországon böngészte a horvátországi álláshirdetéseket, de csak a vendéglátásban kínáltak munkát.
– Azt gondoltam, miért ne, tapasztalatszerzésnek és nyelvtanulásnak jó lesz ez is. A Hvar-szigeti Jelsán helyezkedtem el. Az első három hónap nagyon nehéz volt, mivel csak alapszintem ismertem a horvátot, ráadásul az ottaniak a dalmát nyelvjárást beszélik. Így nem csak a horvát köznyelvet, de a helyi dialektust is megtanultam. Előtte itthon azzal riogattak, hogy biztosan adódnak majd kellemetlenségek nyelvismereti hiányosságaim miatt, de ilyent soha sem tapasztaltam, sőt, mindig kedvesek voltak velem. Kilenc hónapot dolgoztam ott. Ez az élet iskolája volt számomra. Sokféle embert megismertem, és megtanultam, hogy milyen is az: keményen dolgozni, és azt is, hogyan lehet egyedül boldogulni – meséli Jutka.
A zágrábi munkát a MojPosao internetes portálon találta, az állásinterjún rögtön felvételt nyert, így tulajdonképpen már másnap munkába állt.
– Nagyon jó benyomást kelthettem, mert a felvételiztető hölgy felajánlotta, lakjam nála, amíg nem találok magamnak szállást. Ez igencsak kellemes meglepetés volt számomra. Ami az állást illeti, egy angol-magyar kommunikációs feladatokra szakosodott cégről van szó, ahol egy multinacionális csapatban dolgozom. Nagyon jól érzem magam, a munkámat is szeretem – mondja Jutka, aki hozzáteszi azt is, manapság bizony ki kell mozdulni ahhoz, hogy az ember munkát találjon. Természetesen ő is jobban szeretett volna a barátaihoz közel elhelyezkedni. Időközben ők is szétszéledtek, nyakukba vették Nyugat-Európát a munka reményében. Természetesen továbbra is tartják a kapcsolatot.
Annak ellenére, hogy mostani munkájával nagyon elégedett, és a 2,5 év alatt sikerült a ranglétrán is előbbre lépnie, mégis azt mondja, hogy szívesen váltana új tapasztalatok reményében. Egy ideje már a spanyollal ismerkedik, és az sem kizárt, hogy megpróbálkozik a külföldi munkavállalással.
Jutkának a bevállalós, bátor magatartásával sikerült munkát találnia – sajnos csak szülőfalujától távol.
