Nyílt levél(féle) Juhász Sándornak, a MESZ elnökének
Nagy gondban vagyok a megszólításoddal, Sándor, mert se kedvesnek, se tiszteltnek nem tartalak. Csak etnobizniszes ámokfutónak. Ezért maradok a „Sándor, te etnobizniszes ámokfutó”-nál, és megteszem a magam felelős lépését abban a reményben, hogy sokan fogják követelni eltávolításodat a közéletből (klientúráddal együtt!), mert te már régen kiírtad magad a demokraták szalonjából.
Horvátországban az átlag magyart nem is foglalkoztatja különösebben a tény, hogy a civil szervezetként bejegyzett Magyar Egyesületek Szövetségnek mindössze negyven-egynéhány tagja van. Pedig „itt van a kutya elásva”. A „Szövetség” alapszabályát egy félig analfabéta fordító ültette át magyarra: „A Szövetség tagja lehet minden egyesület és kultúrtársulat, amely a magyar kisebbséget fogja össze Horvátországban, és érdeklődnek a Szövetség keretében való együttműködés iránt. (…) A Szövetségben való tagság nem jelenti a tag számára azt, hogy önállóságának egyetlen fontos részét is, figyelembe véve azt a tényt, hogy önálló jogi személy.” (MESZ alapszabály, 6. cikkely). Sándor – valljuk be őszintén –, te hadilábon állsz az anyanyelveddel. Hogy eszményképedet idézzem: nem kicsit, nagyon. A második mondat nyelvtanilag helytelen, értelmezhetetlen baromság, a magyar nyelv megcsúfolása.
A szocialista-szabaddemokrata kormány bukását követően az Orbán-kabinet felé már azt kommunikáltad, hogy a MESZ egy parlamenti képviselettel rendelkező Kárpát-medencei kisebbségi magyar szervezet, amely „szervezettségéből – társasági tagságra épül, nem egyénire – és társadalmi támogatottságából fakadóan specifikus módon ötvözi a horvátországi magyar kisebbség politikai képviseletét és érdekvédelmét” (hoppá – a HMDK-t ugyanezzel vádolod!), és írástudatlanságodat leplezendő, mással (történetesen velem) írattad meg a leveleidet.
Lépjünk tovább: a MESZ legfelsőbb fóruma a tagegyesületek közgyűlése, a tagegyesületek elnökei (papíron, ha minden igaz, 43-an vannak) a közgyűlés tagjaiként elméletileg az egyesület bármely tisztségére választhatnak és választhatók. Mondom, elméletileg, mert te, etnobizniszes ámokfutóként, kényed-kedved szerinti időtartamra választatod meg magad elnöknek. Elsőként a zágrábi Ady Endre MK-nek lett elege a Juhász-érából, és hiszem azt, hogy még tucatnyi tagegyesület követi majd a patinás fővárosi kör példáját.
Íme, a meztelen igazság: a MESZ tehát valójában egy legfeljebb negyven-egynéhány ember alkotta civil szerveződés, a 47 tagegyesület egy része részben tétlen vagy inaktív (pl. Bellyei Hagyományőrző Egyesület, Baross Magyar Kultúrkör, Csárdás Magyar Művelődési Egyesület, Daruvári Magyarok Közössége, Ernesztin Járási Magyarok Közössége, Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság, Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Mura-Dráva Menti Magyarok Közössége stb.), másik része pedig az utóbbi néhány évben alakult – az érintettek ne vegyék sértésnek – magyar gyökereiket „hirtelen” felfedezők „beszervezésével”. A tisztújító közgyűlésre az irántad elkötelezett egyesületi elnökök (hála az égnek, nincsenek sokan!), az „újonc” egyesületi vezetők kapnak megívót. Előbbiek közé tartoznak a MESZ központi irodájának, valamint a Baranyai Júlia Népfőiskola alkalmazottai is, akik – mit ad Isten? – szinte kivétel nélkül egyesületi elnökök. Nézzük a listát!
1-2. Magyar Egyesületek Szövetségének Sztárai Mihály Oktatási és Kulturális Központja
Janus Pannonius Ifjúsági Szervezet
Elnök: Najbauer Tamás (a MESZ egyik titkára)
3. Deák Ferenc Civil Központ, Laskó
Elnök: Tokai István (a MESZ másik titkára)
4-6. Hercegszöllősi Mihály Magyar Ifjúsági Szervezet
Horvátországi Magyar Pedagógusok Szövetsége
Tánc Magyar Kultúregyesület
Elnök: Tomašić Deák Korina (a formálisan nem létező Baranyai Júlia Népfőiskola munkatársa, „újságíró”, „pedagógus”)
7. József Attila Ifjúsági Szervezet, Sepse
Elnök: Karaszi Kornél (a Napló tördelőszerkesztője)
8. József Attila Magyar Kultúregyesület, Vörösmart
Elnök: Bisztricán Hajnalka (újságírói munkahellyel „jutalmazott” helyi politikus, Juhász és Sója kezdeményezésére az Eszék-Baranya Megyei Magyar Kisebbségi Önkormányzat tagjai lemondtak tiszteletdíjukról és útiköltség-térítésükről, így éves szinten 50 ezer kuna képezte a hölgy bruttó bérét)
9. Pélmonostor Magyar Kultúregyesület
Elnök: Juhász Sándor
10. Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület
Elnök: Sipos Zsivics Tünde (a papíron talán még létező Baranyai Júlia Népfőiskola igazgatója, önjelölt szerkesztő, az Eszék-Baranya Megyei Magyar Kisebbségi Önkormányzat elnöke)
Sándor, a 20 emberrel is határozatképes közgyűlésen neked csupán egy szavazatra volt és van szükséged az elnöki tisztséged megőrzéséhez! Ez ám a demokrácia csimborasszója! Kilenc voksot – Najbauertől Sipos Zsivicsig – az érintettek munkáltatójaként simán kikényszerítesz! A 10. a tiéd, a 11.-et az áprilisban a Napló főszerkesztői tisztségéből távozott Varga biztosította. Tehát azok választanak újra a MESZ elnökének tisztségében, akik a MESZ állandó alkalmazottai. A beosztottaid. Nincs az a horvát bíróság, amely esetedben nem állapítaná meg az összeférhetetlenséget!
Hét évig voltam a Horvátországi Magyar Napló olvasószerkesztője, nálamnál jobban talán senki sem tudja jobban, hogyan manipulálod – egyelőre minden következmény nélkül – a horvátországi magyar közvéleményt, hogy cenzorként és nagyúrként viselkedsz, utcáról felszedett firkászokat, „főszerkesztőket” alkalmazol és juttatsz vádlottak padjára a szó szoros értelmében – az elmúlt 5 évben a Horvátországi Magyar Naplót három főszerkesztő (Bisztricán Nikéta, S. Golub Mária és Varga Sándor) hagyta el –, mobbingolsz, zsarolsz (tőlem kenőpénzt kértél és kaptál hat esztendőn át, a horvát minimálbérnek megfelelő tiszteletdíjam egy részét féléves rendszerességgel vissza kellett fizetnem a választási „fekete alapba”, aláírásokat hamisíttatsz/ hamisítasz ), gyalázkodsz, alkalmasint egyesületeket, kisebbségi képviselőket próbálsz „megvásárolni”, szakmai szervezeteket lakoltatsz ki, idióta gondolatokkal mérgezed a közvéleményt, százezer kunás bírságokat fizetsz ki eszmetársad, Sója Dénes közreműködésével a horvátországi magyar közösségnek szánt közpénzekből a HMDK elleni, észérveket nélkülöző, ép ésszel felfoghatatlan hadjárataid során (és még van képed azt állítani, hogy a MESZ el tud számolni a költségvetési pénzekkel?!), tudatlanságodból fakadóan aláásod a horvátországi magyar oktatási rendszert… Téged sohasem érdekelt se a magyar kulturális örökség megőrzése, se a horvátországi magyar közösség sorsa, te etnobizniszre szakosodtál és önös céljaid elérése érdekében mindenre képes vagy. Ámokfutásodat meg kell állítani!
Zágrábban, kit tudja, mi okból, még eladhatod magadat. Az anyaországban már nem. Az Orbán-kormány gyorsan átlátott a szitán, kiismertek, Sándor! Határon túli etnobizniszesekkel se Budán, se Pesten nem állnak szóba. Irdatlan pénzeket herdáltál el a HMDK lejáratására, valamint haszontalan dolgok – Horvátországi Magyarok Nemzeti Tanácsa, különböző önkormányzati és kisebbségi képviselők koordinációja, nyaralássá silányult kerekasztalok stb. – pénzelésére, mégpedig célirányú támogatásokból! Sándor, tényleg nem ég a képeden a bőr, amikor azt állítod, hogy az általad vezetett „ernyőszervezet” az utolsó lipáig el tud számolni a közpénzekkel?
Önző egyéni érvényesülésedet hajszolva az általad vezetett érdekvédelemi és érdekképviselet szervezettsége, hatékonysága és színvonala – minden ellenkező állítás ellenére – soha nem látott mélységbe zuhant, aminek a legközvetlenebbül érintett, a maroknyi horvátországi magyar közösség issza meg a levét. Hétköznapi emberként lelkiismeret-furdalást érzek amiatt, hogy részese voltam a MESZ választási kampányainak, így utólag iszonyatosan elkeserít, hogy hozzájárultam Sója parlamenti képviselővé választásához a „Szövetség” pongyolaságainak és felszínességének javítgatásaival…
Emberként sajnálom, Sándor!
De azt még jobban sajnálnám, ha téged nem sikerülne eltávolítani a horvátországi magyar közéletből. Egyszer, s mindenkorra!
Zsoldos Tibor,
a Horvátországi Magyar Napló volt lektor-olvasószerkesztője
{fcomments}
