A magyar miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága június 12-14. között találkozót szervezett a külhoni magyar nyelvű média képviselői számára. Az előadásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel színesített, díjátadóval egybekötött I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozóra a Budapesthez közeli Visegrádon került sor. Szerkesztőségünket három fővel – Hordósi Dániel, Micheli Tünde és Varga József – képviseltük a rendezvényen.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság hagyományteremtő céllal szervezte meg a háromnapos médiatalálkozót, melyen mintegy 180-an vettek részt, köztük 150 külhoni magyar újságíró a Kárpát-medence minden tájáról.
Az egységes magyar médiatér megvalósításának fontosságát hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a tanácskozás nyitóelőadásában. Úgy fogalmazott: szeretnék összefogni ily módon is a nemzetet. Ennek jegyében kiemelten fontosnak tartja a külhoni magyar média megerősítését Kárpát-medence-szerte. Beszélt a külhoni médiáknak nyújtott jelentős beruházásokról és támogatásokról. Jelezte, a külhoni magyar médiumok „kezét” a jövőben sem kívánják elengedni, a fejlesztéseket folytatni kívánják. Hangsúlyozta: ha nem korszerűsítenek, akkor a határon túli magyarság nem a magyar rádiócsatornákat hallgatja, illetve televízióadásokat nézi majd, hanem a többségi nemzet csatornáira kapcsolnak. Ezért is fontos a korszerű médiahálózat megfelelő módon való üzemeltetése – rögzítette.
Potápi Árpád János a magyar identitás megerősítését, a magyar családok támogatását és a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását jelölte meg kiemelt feladatként 2022-ig.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy 2,5 millió magyar él a Kárpát-medencén kívül, a 20. század végére a magyarság világnemzetté vált. Kiemelte a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását, amely a Máért mellett a magyar-magyar párbeszéd fontos fóruma. 2018-ban már 87 meghívott és 21 megfigyelő szervezet vett részt a tanács ülésén. Több új program indult a diaszpóra számára, 2016-ban fogadták el a Magyar diaszpórapolitika – stratégiai irányok című dokumentumot. Egyéb, a diaszpóra magyarságát támogató programot is ismertetett.
További szakmai előadásokat is meghallgattak a résztvevők, majd kerekasztal-beszélgetéseken értékelték a Kárpát-medencei magyar televíziózás és rádiózás, valamint a magyar nyelvű írott sajtó helyzetét. A horvátországi írott sajtót lapunk főszerkesztője, Micheli Tünde mutatta be.
Külhoni magyar alkotásokat is díjaztak
A rendezvény záró estéjén a televíziós, a rádiós és a nyomtatott sajtó képviselői vehettek át elismeréseket.
Mucsányi János, az MTVA Vallási Főszerkesztőségének vezetője a zsűri nevében kiemelte: rendkívül sokféle pályamunka érkezett a felhívásra. A tematikai sokszínűség mellett a bírálóbizottság szempontjai is sokszínűek voltak, és mindenkinek a szívéhez egy kicsit más állt közelebb – tette hozzá. Elhangzott: a felhívásra összesen 130 pályamű érkezett, ebből 75 az írott sajtó kategóriában.
Az írott sajtó díjazottjai mellett a további húsz legjobb alkotó között van Tatai Igornak, lapunk újságírójának a riportja is, amelyet a csúzai Fica családról készített.
Zárszavában Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kiemelte: a média képes a közösség befolyásolására, arra, hogy egy nagyobb közösség kovásza legyen. Hozzátette: mára kialakult a média intézményrendszere, ugyanakkor a területen dolgozók feladata nem egyszerű. A felelősség és hitelesség fontosságát hangsúlyozva rámutatott: a médiában dolgozók nélkül nem jöhetett volna létre mindaz, amit az elmúlt tíz évben a nemzetpolitikában megalkottak. Mára a Kárpát-medence magyarsága egyúttal európai polgár is, és a „nagy ecsetvonásokat” megtették a nemzetpolitika területén – fogalmazott.
Grezsa István miniszteri biztos pedig arról beszélt, kegyelmi időszakát éli a nemzetpolitika, és megmozdult a magyar élet a Kárpát-medencében. Most van értelme dolgozni, és azt kérte, mindenki érezze ezt át, adja át munkája során az olvasóknak, nézőknek. (mti/mt)
