Németh Zsolt: következetesnek kell maradni a szolidaritásban
Duray: Csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni
El kell érni, hogy ebből a tragédiából valami jó nőjön ki” Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, „a határokat átívelő nemzeti összetartozásban”, mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön „valami egyedülállóan jóvá” – mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott szombati megemlékezésen. Felszólalt Duray Miklós is, aki azt hangsúlyozta beszédében, hogy egyedül a magyar nemzetnk róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni.
Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek „valami jó nőjön ki” – fogalmazott.
Úgy vélte, ez „látszólag lehetetlen”, de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez „más népeknek nem adatott meg”, ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását – vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.
Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem „az egyedülálló öröm pillanata”.
Duray: Csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni
Duray Mikós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke beszédében kiemelte, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet „szétszaggattak”, amelynek „egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak”, és amelynek „sorait megtizedelték”. De Európában a magyar az a nemzet, amely „elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is” – hangoztatta.
Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha „a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni”, csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy „őshonos részei szomszédos országokban élnek”. Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig „lakták békésen Szent István országát” – emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez „az életösztön sajátos jele”.
