A gabonaterméshez hasonlóan a gyümölcs is egyre korábban érik be. Hugyik Krisztiánék Erdődön közel egy hónappal korábban szüretelték le a sárgabarackot, mint tavaly – ami egyébként nem jelent gondot. A terméssel elégedettek, van rá kereslet Horvátországban, és az árára sincs panasz.
Múlt heti cikkünkben írtunk arról, hogy a búza és az árpa is körülbelül két héttel korábban érett be idén, mint tavaly. Egyes gyümölcsök viszont akár egy hónappal is előbb kerültek és kerülnek piacra a 2023-as évhez képest. A mezőgazdaságban végbemenő változás az időjárás és az éghajlat változásának következménye; egyre enyhébbek és rövidebbek a telek, és egyre melegebbek a nyarak. Idén a tavasz szerencsére nemcsak napsütéses volt, hanem esőben is bővelkedett, ami elősegítette a fejlődést a legtöbb mezőgazdasági kultúra esetében.
Hugyik Krisztián erdődi gyümölcstermesztő elégedett az idei hozammal.
– Tavasszal szerencsére elegendő volt a napsütés és a csapadék is, csupán minimális fagykár keletkezett, szerencsére a jég is elkerült bennünket. A kajszi meglepte valamennyi sárgabarack-termelőt, ugyanis közel egy hónappal korábban érett be, mint tavaly. Ez a változás egyértelműen az időjárás-változás számlájára írható, de az értékesítés szempontjából nincsenek negatív következményei – mondta lapunknak Hugyik Krisztián, hozzátéve, ők kb. két hete leszüretelték a sárgabarackot.
A gyümölcs korai piacra kerülése a nagybani felvásárlókat is meglepte, ugyanis az idegenforgalmi szezon még nem indult be, tehát nem zajlik olyan gyorsan az értékesítés. Ez egyébként nem jelent gondot, hiszen az áru tovább eláll hűtőházban tárolva.
A sárgabarackot hazánkban viszonylag jól megfizetik, ráadásul sokkal inkább érezhető az árnövekedés a jobb termésminőség esetén, mint például a búzánál. A jó ár részben annak tudható be, hogy egyre kevesebben foglalkoznak sárgabarack-termeléssel, mert sokkal „kényesebb” kultúra, mint például a gabona, nagyobb fenyegetést jelent számára a fagy, a jég.
Damoklész kardja folyton ott lebeg a gazda feje felett
Erdőd egyes részein volt jégverés idén, de szerencsére nem olyan nagymértékű, a Hegyhát almási felén keletkezett kisebb jégkár.
Egyre gyakrabban sújt jégverés az országban, elég, ha csak a múlt heti katasztrófára gondolunk, ami Kutinát és környékét változtatta „háborús övezetté”.
– Erdődön egy-egy vihar során halljuk, hogy tőlünk néhány kilométerre, Bácskában lövik fel a jégrakétákat, amelyek ott még mindig legálisak, nálunk viszont természetvédelmi okokból betiltották a használatukat. Láttam a neten a Kutinában és Bošnjaci településen készült fotókat a jégverés után; a mezőgazdasági területek, az autók, a házak is súlyos károkat szenvedtek, s ezzel együtt emberek mentek tönkre. Azon a területen például, ha van rakétavédelem, akár 50–60%-kal is kevesebb lett volna a kár – osztja meg velünk gondolatait riportalanyom.
Megjegyzi, ha egy ilyen jégeső például a gyümölcsösüket sújtja, az nemcsak az idei termést teszi tönkre, hanem az elkövetkező éveket is megpecsételi, vagyis a termelő akár csődöt is mondhat.
– A jégverés ellen védelmet nyújthat még a védőháló, ami viszont hatalmas befektetéssel, s ezzel együtt kockázattal jár, mert a hitelt egy veszteséges év esetén is törleszteni kell. Lehetőségként felmerülhet még a mezőgazdasági terület biztosítása, ami szintén csapdát rejt magában, mert kár esetén a biztosítók a saját malmukra hajtják a vizet, felbecslés során a kiskapukat keresik, és sok esetben meg is találják. A fagy elleni védekezésre is létezik már technikai megoldás – mondja Krisztián, hozzátéve, tervezik is, hogy lehetőségeikhez mérten választanak a szóban forgó védekezési módok közül, amihez bíznak a pályázati lehetőségekben.
JELENTŐS TÁMOGATÁST KAPTAK MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁTÓL
Nagyon hálásak a magyar kormánynak is, amely a HMDK vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájának köszönhetően, az Economica Hungarica Alapítványon keresztül már eddig is jelentős segítséget nyújtott számukra.
Hugyikék összesen kb. harminc hektáron gazdálkodnak, ennek fele gyümölcs, fele gabona, legfőbb ágazatuknak a sárgabarackot tartják, de termelnek szőlőt, körtét is.
