Újbezdán kulturális és közösségi életének egyik aktív szereplője Pálinkás Júlia, aki gyermekkora óta részt vesz a helyi magyar közösség programjaiban. Három éve vezeti a Komikus Színjátszó Csoportot, emellett az énekkar tagja, rendezvények szervezésében és lebonyolításában vállal szerepet, miközben matematika- és informatikatanárként dolgozik. Vallja, hogy akár a színpadon, akár az osztályteremben a kreativitás és a közösség ereje képes igazán maradandó élményeket teremteni.
A Komikus Színjátszó Csoport 2010 óta működik az Újbezdán Művelődési és Művészeti Egyesület keretei között, ám a település színjátszó hagyományai ennél jóval régebbre nyúlnak vissza. Pálinkás Júlia szinte a kezdetektől részese a csoport történetének: még általános iskolásként csatlakozott hozzájuk. Akkoriban főként rövid jeleneteket, valamint zenés-táncos produkciókat tanultak, az évek során azonban a repertoár és vele együtt a társulat is sokat fejlődött.
– Valahogy az évek folyamán ezek hosszabb, komolyabb jelenetekké nőtték ki magukat. Mindegyikben a komikum és ezzel az emberek megnevettetése a célunk. Azt szeretnénk, hogy a közönség jól érezze magát, hogy kikapcsolódjon – mondta Júlia.
Három évvel ezelőtt új feladat találta meg: átvette a csoport vezetését. Mint mondta, vezetőként egészen más szemszögből látja a társulat működését. Míg korábban elsősorban a saját szerepére és a színpadi jelenlétre kellett koncentrálnia, ma már az egész produkció az ő felelőssége. A darab vagy a koreográfia kiválasztásától kezdve a tagok ötleteinek összehangolásán át egészen a fellépések technikai részleteiig számos feladat tartozik hozzá.
– Mindenki véleményét meg kell hallgatni, az ötletekből pedig egy egységes előadást kell létrehozni. Föllépés előtt már nemcsak azon izgulok, hogy elfelejtem-e a szöveget, hanem azon is, hogy minden a helyén van-e, mindent elhoztunk-e, működik-e majd a zene és rendben lesz-e minden technikailag. Sokkal összetettebb feladat ez, mint egyszerűen „csak” szerepelni egy előadásban – fogalmazott.
A csoport jelenleg tizenhárom tagot számlál, de továbbra is szívesen fogadnak új érdeklődőket. A társulat különlegessége, hogy az évek során több generáció találkozóhelyévé vált. A kezdeti, fiatalabb korosztályból álló közösséghez fokozatosan idősebb tagok is csatlakoztak. Júlia szerint a próbák hangulata legalább annyira fontos, mint maga a színpadi produkció: a közös munka kikapcsolódást, találkozási lehetőséget és sok nevetést jelent a résztvevőknek. A társulatnak az év során számos fellépése van. Rendszeresen szerepelnek a csúzai MASZÍTT-on, ősszel pedig megtartják saját vidám őszi estjüket, amelyre minden alkalommal nagy szeretettel készülnek. A közösség legfiatalabb tagjairól sem feledkeznek meg: karácsony előtt adventi csomagosztást szerveznek a gyerekeknek, amelyet egy rövid színpadi jelenettel tesznek még emlékezetesebbé. Nemrég húsvétkor is hasonló programmal készültek, és a pozitív fogadtatás után szeretnének ebből is hagyományt teremteni.
Kreativitás a tanteremben
Júlia számára azonban a közösségi szerepvállalás messze nem ér véget a színjátszással. Tizennégy éves kora óta rendszeresen ő vezeti bemondóként az újbezdáni rendezvényeket, tagja az énekkarnak, amelyet fellépéseire is elkísér, és szinte minden jelentősebb helyi program szervezésében részt vállal. Mindezt a tanári hivatás mellett csinálja. A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (Eszék) középiskolájában matematikát és informatikát tanít. Bár pályaválasztásakor még nem volt teljesen biztos abban, hogy pedagógus szeretne lenni, egyetemi évei alatt egyre közelebb került a tanításhoz.
– Amikor elkezdtem a matematika és számítástechnika szakot az eszéki egyetemen, még nem voltam százszázalékig biztos abban, hogy tanár leszek. Ahogy múltak az évek, ebben egyre biztosabb lettem – mondta.
A tanításban is ugyanaz a kreatív szemlélet jelenik meg nála, amely a színjátszó csoport munkáját jellemzi. Folyamatosan keresi azokat a módszereket, amelyekkel közelebb hozhatja a matematikát a diákokhoz. Ennek egyik különleges példája a kalimba, egy afrikai eredetű hangszer, amelyet a matematikaórákba is beépített. Erről a módszerről az eszéki egyetem Matematika és Alkalmazott Informatika Tanszékének „Inovativna matematika” elnevezésű kétnapos programján előadást is tart. Pedagógusként az egyik legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy a diákok megértsék: a matematikát nem lehet egyszerűen bemagolni. A biztos tudáshoz rendszeres gyakorlás szükséges, amire a mai fiatalok sokszor nehezen találnak elegendő időt.
– A matematika olyan tantárgy, amelyet muszáj gyakorolni. Sok munkára van szükség ahhoz, hogy igazán szép eredményeket érjen el egy gyerek. A mi feladatunk pedig az, hogy folyamatosan buzdítsuk őket, mert tényleg nagyon sok potenciál van bennük – hangsúlyozta.
Jövőbeli terveiben is fontos szerepet kap a tanítás megújítása. Szeretne további olyan foglalkozásokat kidolgozni, amelyekben a matematika játékosabb, szokatlanabb formában jelenik meg, és így azok a diákok is közelebb kerülhetnek hozzá, akik elsőre nehezebben barátkoznak meg a tantárggyal.
Júlia mindennapjaiban látszólag két külön világ, a színpad és a matematika találkozik. A közös pont azonban mindkettőben ugyanaz: embereket megszólítani, közösséget teremteni és valami olyant átadni, ami élményt jelent. Legyen szó egy jól sikerült komikus jelenetről, egy újbezdáni rendezvényről vagy egy rendhagyó matematikaóráról.
