Az Eszéken működő Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ nyílt napján nemcsak termeket, hanem jövőképeket is bejárhattak az érdeklődő diákok: egy olyan intézmény működését láthatták, amely negyed évszázada egyszerre épít tudást, identitást és közösséget.
Nyílt napot tartottak a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban (HMOMK), ahol az odaérkező nyolcadik osztályosok személyesen tapasztalhatták meg, mit jelent ma Horvátország egyetlen komplex magyar oktatási intézményének a középiskolájában tanulni. Az 1999-ben alapított központ azóta folyamatos fejlődésen ment keresztül, miközben megőrizte alapfeladatát: anyanyelvi nevelést és oktatást biztosítani az óvodától a középiskoláig, kiegészítve kollégiumi ellátással és gazdag közösségi programkínálattal. A nyílt nap egyfajta „élő bemutató” volt, ahol a diákok bejárhatták az intézményt, betekinthettek a mindennapokba, és személyesen találkozhattak a pedagógusokkal. A tanárok, volt és jelenlegi diákok beszámolói, a családias légkör, a kisebb létszámú tanulócsoportok és a játékos, élményalapú tanítási módszerek különösen mély benyomást tettek a jelenlévőkre. Nem mellékes szempont az sem, hogy az itt tanuló diákok a magyar mellett a horvát nyelvet is magas szinten sajátítják el, ami hosszú távon komoly versenyelőnyt jelent.
Több mint iskola: identitás és versenyképesség
Az intézmény mára a horvátországi magyar oktatás meghatározó bázisává vált. Nemcsak infrastruktúrájában számít korszerűnek, hanem szemléletében is: az anyanyelvi nevelést úgy pozicionálja, mint a személyiségfejlődés egyik kulcstényezőjét. Az alapok anyanyelven történő elsajátítása nemcsak tanulási hatékonyságot, hanem stabil identitást is ad, ez pedig a későbbi érvényesülés egyik legerősebb mozgatórugója. Andócsi János igazgató a nyílt napon visszatekintett az intézmény indulására, és világossá tette: a HMOMK nem csupán iskola, hanem stratégiai tér. Mint fogalmazott, a cél az, hogy a környező magyar iskolák – köztük a laskói és a vörösmarti intézmények – diákjai közelebb kerüljenek a központhoz, és felismerjék az itt rendelkezésre álló lehetőségeket.
Kiemelte: bár sokszor erős a csábítás a horvát tannyelvű oktatás irányába, a tapasztalat azt mutatja, hogy az ember leginkább az anyanyelvén tud kiteljesedni. Hangsúlyozta a kétnyelvűség és többnyelvűség jelentőségét is: a diákok nemcsak magyarul és horvátul, hanem idegen nyelveken is magas szinten kommunikálnak, ami valódi mozgásteret teremt számukra a világban.
Tehetséggondozás és közösségi biztonság: kéz a kézben
A pedagógiai munka egyik fontos pillérét a tehetséggondozás jelenti. Samu-Koncsos Kinga magyartanár szerint a végzős diákok visszajelzései egyértelműek: az itt töltött évek nem csupán a tanulásról szóltak, hanem az önismeretről is. A tanárok rugalmasan reagálnak a diákok egyéni érdeklődésére, és akkor is támogatják őket, amikor egy váratlan irányba indulnak el, legyen szó akár egy újonnan felfedezett művészi hajlamról vagy szakmai érdeklődésről. A kollégiumi élet szintén fontos része az intézménynek. Baronji Kell Klaudia, a kollégium igazgatója kiemelte: a diákotthon nemcsak lakhatást és ellátást biztosít, hanem biztonságos, támogató közeget is teremt. A tanulók számíthatnak a nevelőkre, miközben különféle foglalkozásokon, sport- és kulturális programokon vehetnek részt, a néptánctól a kreatív műhelyekig.
Ahol a választásból elköteleződés születik
A nyílt nap egyik leghitelesebb „értékelése” talán egy leendő diák, Juhász Zala szavaiban fogalmazódott meg. A vörösmarti iskola nyolcadikos tanulója már eldöntötte, hogy a központ gimnáziumában folytatja tanulmányait. Döntésében nemcsak az oktatás színvonala, hanem a tanórákon kívüli programok, a kirándulások és a modern kollégiumi környezet is szerepet játszottak. Mint mondta, barátnőjével már azt is eltervezték, hogy a központ egyik kollégiumi szobájában laknak majd.
A HMOMK története az elmúlt 25 évben egyértelműen bizonyította: egy jól felépített, értékalapú oktatási rendszer nemcsak tudást ad, hanem irányt is. Egy olyan irányt, amelyben az anyanyelv nem hátrány, hanem erőforrás.
