Juli tizenhárom éves volt, amikor a szülei elváltak. Már gyerekkorában látta, hogy milyen is egy boldogtalan házasság. Az örökös civakodás, a hangos viták örökre beivódtak a lelkébe.
Amikor az apja végleg elhagyta a családját egy fiatalabb nő miatt, Juli teljesen kiábrándult a férfiakból. El is határozta, hogy ő soha nem fog férjhez menni.
A válás időszakát nagyon nehezen vészelte át. Ő is vigaszra szorult, de édesanyját, aki teljesen összetört, nem hagyhatta cserben, így tulajdonképpen feláldozta a kamaszéveit. Három év telt el, mire belenyugodtak, hogy egymásra utalva kell az életüket tovább élni.
Juli, miután tisztában lett azzal, hogy gyönyörű lánnyá fejlődött, bosszút forralva a fiúk, a férfiak ellen, vetette bele magát a szerelmi kalandokba.
Rendre elcsavarta a fiúk/férfiak fejét, aztán lelépett, darabokra törve a szívüket, nemegyszer családokat. Egyáltalán nem érdekelte a mások élete, csak azt tartotta szem előtt, hogy a bosszúja mellett még jól is érezze magát, és hogy folytonosan hódítson, amivel megroggyant gyerekkori önbizalmát szerette volna „talpra állítani”.
Kiszemelt áldozatai főleg nős emberek voltak. Akkor még nem volt tisztában azzal, hogy egész családokat tesz boldogtalanná, csak az volt a célja, hogy büntesse a férfiakat a hűtlenségük miatt. Korábban nem gondolta volna, hogy a férfiak ennyire naivak, hogy egy kis kalandért felrúgják a biztonságos családi életet. Állandóan az apja járt az eszében, mintha őt büntetné, közben ő volt az, aki boldogtalanná tett számos családot.
Huszonhét éves volt már, amikor rájött, hogy milyen nagy tragédiát tud okozni egy futó kaland is.
Feri volt az, aki annyira beleszeretett Juliba, hogy mindjárt házasságot ígért neki, miután beadja a válópert.
Juli ijedten tért észhez, hiszen ő nem tekintette a kapcsolatukat ennyire komolynak; Feri egyébként a munkatársa volt. Csak már késő volt.
Egy nap az a hír várta a munkahelyén, hogy Feri felesége öngyilkos lett. Julit rettentő bűntudat kezdte gyötörni. Nem gondolta, hogy a férfiak ellen viselt „hadjárata” egy feleség életébe fog kerülni.
Másnap beadta a felmondását. Nem akart senkivel sem találkozni, főleg nem olyannal, aki őt hibáztatná. És tudta, hogy ez így nem mehet tovább.
Pár hétig anyjánál vigasztalódott, és megfogadta, hogy befejezi a bosszúállást, hiszen nem sokat ér el vele, mert így is csak a feleségek szenvednek.
Másik városba költözött, új munkahelyre, új környezetbe. Albérleti lakásában kicsit megnyugodott. Egyik nap a szomszédja kopogott be hozzá, elnézést kért tőle, de nem volt elég cukor a kávéjához…
Juli szívesen kisegítette. Később aztán a jóképű férfi életét is megédesítette…
Nem gondolta volna, hogy házhoz jön a boldogság, ilyenre soha nem számított.
Először érzett szimpátiát egy férfi iránt, mert az eddigi kapcsolatai csak futó kalandok voltak.
Mintha most érett volna meg egy igazi kapcsolatra. A bizonytalanságérzetet próbálta elnyomni, és készen állt arra, hogy őszintén megnyíljon egy megbízható férfinak.
Azóta boldog házasságban élnek két gyönyörű gyermekükkel, és biztosak abban, hogy futó kalandok nem fogják veszélybe sodorni a kapcsolatukat, amelyben mindketten megtalálták a boldogságukat.
A cikk az elektronikus média többféleségének és különbözőségének fejlesztéséről szóló Alap által került társfinanszírozásra.
